Takumi dolgai

Liar Game

2012-02-09T16:48:00.000+01:00

A Liar Game című japán dorama sorozat két szériát és egy egész estés filmet megélt. A filmek alapja egy manga volt, mely azonos címen, Kaitani Shinobu tollából született. A 2005-ben útjára indított mangából anime ugyan még nem, de dorama már született, melynek első, 11 részes évada 2007-ben futott Japánban. Olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy nem sokára megérkezett az újabb folytatás, sőt, lezárásnak egy film is készült belőle.

Kanzaki Nao egy roppant kedves, ám ugyanakkor iszonyúan naiv lány, aki mindenkiben megbízik. Ez lesz a veszte, ugyanis folyton átverik, még a kisgyerekek is bolondot csinálnak belőle. Tökéletes balféknek ígérkezik egy nagy átveréshez, és szerencsétlenségére egy fekete csomagot talál a postaládájában, mely titokzatos játékra invitálja, mely a Liar Game nevet viseli.

Nao teljesen véletlenül kerül a játékba, ugyanis tudatlanul felbontja a kapott csomagot, így automatikusan el is fogadja a feltételeket, melyek között szerepel, hogy ha veszít, vissza kell fizetnie a rendelkezésre bocsátott, ám elveszített összeget.

Az első feladat könnyű, ugyanis vigyázni kell a küldött pénzre, sőt a vele párba osztott embertől ki is lehet csalni a részét, amit a játszma végén megtarthat. Véletlenül Nao éppen a volt középiskolai tanárával kerül párba, aminek nagyon megörül, hisz nem feltételezi, hogy a kedvesnek tűnő bácsika átveri. A tanár úr meg is ígéri, hogy a játék végéig megőrzi Nao pénzét, így egyikük sem veszít, majd kiszállhatnak a játékból. Természetesen az egész átverés, az öregnek eszében sincs megvédeni Nao-t, éppen ellenkezőleg, a tőle kicsalt pénzzel még gazdagabb is lett. Mire a szerencsétlen lány rájön az átverésre, késő.

A véletlen azonban útjába sodorja a nagy eszéről híres csalót, Akiyama Shinichi-t, akit már csak meg kellene győzni, hogy segítsen az együgyű Nao-n, aki a hosszas könyörgésre végül nehezen kötélnek áll, így a lány nyertesen kerül ki a játékból.

Ez persze csak a bemelegítés volt, az öreg tanárnál sokkal furfangosabb és szemetebb emberekkel kell megküzdenie Nao-nak, ami, értelmi képességeit és naivitását tekintve eleve problémás. Így hát Akiyama karolja föl a szerencsétlen lányt, így kezdetét veszi a Hazug játszma nevű szerencsejáték, melynek fő alapelve éppen nevében foglaltatik: hazudni, hazudni és hazudni... És ezt Naon kívül mindenki rögtön megérti. :)

Jó színvonalú és izgalmas sorozat volt, tele agyalással, csavarokkal és átverésekkel. Bár a második sorozat első fele gyengébbre sikerült (a kártyajátékokban járatlanabbak valószínűleg, hozzám hasonlóan, unni fogják egy kicsit), de összességében nagyon meg vagyok elégedve vele. Leginkább azoknak ajánlom, akiknek a Death Note, vagy a Spirál nagyon bejött, hiszen itt is hasonló történettel és csavarokkal találkozhatunk. Akit viszont idegesít a kissé agyonbonyolított cselekmény és fordulatok, az nem fogja megtalálni a Liar Game-ben a számítását.

A szereplők közül a férfi főhős, Matsuda Shota érdemel említést, míg a Death Note filmekből is ismert, Naot megszemélyesítő Toda Erika végig jól játszotta a roppant naiv lányt, de ezen kívül sajnos Nao karaktere nem rejtegetett túlzottan nagy meglepetéseket, a vége felé pedig már erősen a fejünket fogjuk túlzott hiszékenységén. Megemlíteném még Kichise Michiko-t, aki a hűvösen elegáns és visszafogott játékvezetőt játszotta és kétes szerepe ellenére is sokkal szimpatikusabb Kanzaki Nao karakterénél.

Annyi bizonyos, hogy a mangákban és animékben extrémre formált figurák az élőszereplős filmek, sorozatok esetén elég gáznak néznek ki. Például az ősz hajú fiatal srácon mindig fogtam a fejemet és a hülye röhögések, kamerakapkodás is elég gagyi volt, az extrémnek szánt színes ruhák, kezeslábasok, és furábbnál furább ruhakombinációkról már nem is beszélve. Ettől eltekintve nagyon a Liar Game-et, és örülök, hogy dorámás "pályafutásomat" eme darabbal kezdtem. Mondjuk egy animét is szívesen megnéznék majd ebből a történetből.

Összesítve egy 4/5-öt adok neki.

A Liar Game adatlapja a MyDramaListe-en, a kapcsolódó tartalmakkal.

Első benyomás: Zero no Tsukaima F

2012-02-02T13:04:00.000+01:00

A téli animék közül elérkeztem az utolsó új sorozatomhoz, igaz, már egy hónapja vetítik a Zero no Tsukaima befejező évadát, de még csak mostanra sikerült behozni a lemaradásomat és ledarálni az első részeket.

A ZnT egyébként egy fantasy hárem anime, amelynek főszereplője Louise Francoise Le Blance de la Valliére, egy nemes varázslólány, aki egy varázslóakadémián tanul, de mivel tanulmányai sikertelenek, és a bűvészkedésben nem jár élen, sikeres varázslatai számát jelölendő, el is nevezik Zero-nak.

Egy nap valamennyi növendéknek saját szolgálót kell idézni, s mit ad az ég, Louise a mostani Japánból egy fiút, Hiraga Saitot idéz meg, aki ezentúl a szolgálója lesz. Persze hamar szerelmesek lesznek egymásba, de mivel Louise a tsunderék iskolapéldájának számít, valamint Saito is alaposan utána jár a fiatal lányoknak, ezért viszonyuk koránt sem lesz felhőtlen. Louise túl lealacsonyítónak érzi azt is, hogy egy talpnyaló "kutyával" közösködjön. Ennek ellenére Saito lesz az udvar hőse, és egy beszélő kard tulajdonosa is képességeinek köszönhetően.

A sorozatban természetesen több női karakter is szerepet kap, így Kirche, az öntudatos nemes lány, Henrietta hercegnő, Tabitha, a csendes és eminens varázslótanonc, Siesta, a rámenős szolgálólány, majd később pedig Tiffania az elfhölgy is Saito rajongójává válik.

A negyedik részben kis csapatunk egyébként Romaliába indul diplomáciai látogatóra, ahol a helyi pápával is találkoznak. A látogatás pedig nem sül el jól, mert rögtön el is rabolják Louise-t, akinek erejére a gall uralkodó vet szemet, így ismét Saitora hárul a feladat, hogy megmentse szíve hölgyét.

Nem ragozom tovább, aki ismeri a sorozatot, tudja, nem kell világmegváltó dolgot várni tőle. Inkább ecchiben és humorban erős, bár én úgy érzem, hogy Louise és Saito végletekig eltúlzott se veled, se nélküled kapcsolata nagyon sok lesz ebben a részben. Már a harmadik sorozatot is ezzel cseszték szét, remélem most azért takarékra veszik a tsunderéskedést, meg a szereplők mazochizmusát. Persze Louise még biztosan kéreti magát egy darabig, de gondolom a happy end előre garantált.

A sorozat világa egyébként nem túl egyedi: leginkább a középkori Európát idézi, némi varázslós-mitikus romantikával megfűszerezve. Romalia egyébként nagyon hajaz Olaszországra (és a Vatikánra, lehet, hogy a pápa miatt), Gallia pedig ugye nem kitalált ország, mert ilyen tartomány már létezett a Római Birodalomban. A karakterdizájn is inkább eyecandyben erős, nyilván nagyon aranyosnak találjuk a női szereplőket, akik Louise-on kívül mellbőségben is jól el vannak eresztve, nem kevés frusztrációt okozva ezzel a pink hajú varázslólánynak. (Na meg Saitonak, aki szívesen szemez a keblekkel, de a hullámzó érzelmű Louise ezt mindig rossz néven veszi).

A poénok középpontjában is legtöbbször a nemiség áll, ami először mulattató, de most, a negyedik sorozatra inkább már unalmas és lerágott lett, Louise kiállhatatlan picsa viselkedése pedig erősen bicskanyitogató. (Bár az első három rész alapján ebből kicsit már visszább vettek a készítők.)

Szóval, amennyire szerettem az első két évadot, most annyira pesszimista vagyok, mert a Zero no Tsukaima tipikusan az a sorozat, ami egy darabig szerethető és szórakoztató, de több évadon keresztül inkább már vonatott és lerágott csont lesz. Mindenesetre, mivel láttam az előző három sorozatot, ezt is végignézem, mivel amúgy is ez lesz a befejezés, de túl nagy durranásra nem számítok tőle.

Első Benyomás: Inu X Boku SS

2012-01-25T19:09:00.000+01:00

Na azt hiszem, megvan az első sorozat, amit dobok idén. :D

Ririchiyo, a hollófekete hajú loli új életet kezd, és beköltözik az Inukashi Kan nevű lakóparkba, amely kékvérűeknek ad otthont. A szigorú kiválasztási szabályoknak megfelelve, már-már örömmel tölti, hogy végre megszabadulhat a felesleges koloncoktól, és végre magányában lehet, azonban rögtön a beköltözéskor felbukkan egy fiatal srác, Soushi, aki egy rókaszellem.

És mi másért is akar mindenáron Ririchiyo szolgálatába szegődni? Természetesen, mert a kislány korábban megmentette az életét. Ririchiyo azonban legszívesebben lekoptatná a kéretlen talpnyalót, de némi siránkozással, földön csúszás-mászással és könnyezéssel Soushi végül eléri, hogy maradhat a lány mellett, majd egy betörés során a kékvérű közösség (akik amolyan démonféleségek is egyben) leszámolnak a betolakodóval.

Hogy miért dobom a sorozatot? Mert nekem Soushi karaktere egyszerűen túl sok. Sohasem bírtam az ilyen feltétlen talpnyalókat, ráadásul vele a készítők alaposan túllőttek a célon, a folytonos siránkozása, könyörgése, meg földön csúszása betette a kaput, így egyedüli szereplőként elérte, hogy két rész elég legyen az ilyen sorozatból. Hihetetlen, hogy ez egyébként shounen...

Ki bír ki a fiúk közül hosszú távon egy ilyen alakot? :D

A könnyező szemek és világfájdalmas pofa alaptartozék.

A karakaterdizájn, animáció és történet semmi különleges, az első két részben semmi sem történt, így még korán búcsút veszek az Inu X Boku Secret Service-től. Mondjuk a pedo-leszbi házfelügyelő csaj se volt semmi. Viccnek kicsit durva és gusztustalan kiskorúakat molesztálni (mégha csak szóban is.).

Első benyomás: Thermae Romae és Danshi Koukousei no Nichijou

2012-01-21T18:48:00.000+01:00

Mi történik, ha az ókori Rómában a modernizációt kicsit jobban sürgetik, de ezt egy kissé vaskalapos helyi építész nem nézi jó szemmel? A Thermae Romae animéből kiderül.

Lucius Modestus egy római fürdőépítész, aki a régi elvekhez és szokásokhoz ragaszkodik, így kirázza a hideg az új trendektől és szokásoktól. Már a fürdőben sem lehet békésen lazítani, ugyanis szőrtelenítést, és különböző rágcsálnivalókat kínálnak a férfiaknak.

A véletlen folytán azonban a víz beszippantja, így a föld másik végén, a modern kori Japánban találja magát. Először kétségbe esik, a Fuji láttán Pompeii városát véli fölfedezni, a japánokat pedig lapos arcú rabszolgáknak tartja. Mivel Japánban is fejlett a fürdőkultúra, ezért nem lepődik meg először, de a hatalmas tükröket, az ízesített tejet látva elámul, majd amikor hirtelen visszakerül Rómába, a Japánban látott dolgokat szépen meghonosítja, így újra elismert feltalálóként ünnepli a város.

Érdekes anime, a régi kor és a modernitás találkozása helyenként mosolyogtató szituációkat szült. Nagyon rövid egy-egy része, a dizájn pedig animék között egyedinek számít (legalább a japánok is ázsiainak tűnnek), így örömmel várom a folytatását.

A Danshi Koukoushi no Niuchijou viszont kísérteties hasonlóságot mutat a nemrég befejezett Kimi to Boku-val, ugyanis három középiskolás fiú a főszereplőnk, és az ő mindennapijaikat láthatjuk. Bár az első rész alapján a Kimi to Bokunál nagyságrendekkel jobb soroztatnak ígérkezik, szerencsére nem olyan iszonyat sótlan és vonatott sztorinak tűnik, mint az. Láthatjuk, hogy Tadakuni, Hidenori és Yoshitake mivel foglalkozik iskola után, milyen a crossdressing férfiszemmel, milyen az a félreértés, amikor azt hisszük, hogy a másiknak barátnője van, illetve az első szerelmi vallomás nehézségeivel és váratlan fordulataival is szembenézünk. Mókás volt az első rész, várom a többit. :D

Első benyomás: New Prince of Tennis

2012-01-17T14:51:00.000+01:00

Kerülni szoktam a sportaniméket, mivel azt az elvet vallom, hogy bármilyen sportról is legyen szó, azt űzni, és nem nézni kell, de most kivételt tettem, egyrészt a Kaleido Star nagyon bejött, bár igaz, annál jobbat még eddig sem találtam. Emellett az úszás mellett a tenisz a kedvenc sportom, így a Prince of Tennisszel rég óta szemeztem, de az első, alapszéria 150 valahány része nekem borzasztóan sok, és elvből nem kezdek tévén kívül ilyen hosszúságú sorozatokba, na meg kitudja, hogy tetszene-e. Az új széria viszont kapóra jött, egy próba erejéig legalábbis.

Ez az új sorozat igazából az alapok folytatása, na de reménykedem benne, hogy azért anélkül is érthető lesz, ha meg annyira bejön, talán még az elsőt is végignézem. :D

Főszereplőnk, Echizen Ryouma, aki az előzményekben is főszerepet játszott, éppen Amerikában tartózkodik, ahol egy bravúros mutatvánnyal el is kápráztatja a metró utazóközönségét, ugyanis majdnem lekési a szerelvényt, na de találékonyságának hála erre nem kerül sor. Oké, vettem a lapot, sport, illetve teniszzsenivel van dolgunk. Iskolájának teniszcsapata azonban egy elit teniszakadémiára kap meghívást, ahol az 50 legjobb teniszezőből fognak válogatni a középiskolások közül az "All Star Team" tagjaihoz.

Egyébként luxuskörülmények várnak a srácokra (apropó, miért csak fiúk vannak?), többek között kb. 16 műfüves teniszpálya, ami ugye a pályatípusok közül a leggyorsabbnak (és legköltségesebbnek is) számít.

Ryouma aztán itt találkozik társaival (bocs, a neveket még tanulnom kell, eszméletlen mennyiségű szereplővel operál a cucc már az első résztől), de a szervezők rögtön egy kihívás elé állítják a versenyzőket: nincs elég labda, így az égből szórnak a versenyzőknek, aki kapja, az pedig gyorsan játszhat is már.

Persze a megfelelő kakaskodás megy a fiúk között, sokan saját magukat gondolják a legjobbnak, amire van is okuk, na de vannak, akiket az egész váratlanul ér, és még bele kell rázódniuk az egész tenisztáborba, de egy biztos, az edzések hamar elkezdődnek. Ráadásul korán jól beszívatják a fiúkat: párt választhatnak maguknak, és rögtön a barátok egymással közösködnek, na de csak ezután jelentik be, aki veszít, az már mehet is haza. Szép, így egymást ejtik ki már az elején. :D

Nekem átlagos sportanimének tűnik a Prince of Tennis, s egyelőre úgy látom, túl sokat még nem vesztettem, hogy eddig kimaradt az életemből. A grafika elég retrós, ami vagy jó, vagy nem, de engem ki lehet kergetni a világból pl. az ilyen hatalmas, kagylószerű szemekkel, mint például Ryoumáé, amik a szereplőből ufót csinálnak. A karakterek elég változatosak, bár kinézetre erőltetettek, mivel úgy tűnik, hogy a rengeteg karaktert valamivel egyedivé kellett tenni, na ez elég szélsőséges módon sikerült, ugyanis bishiktől kezdve pankokon át, lányos fiúkig mindenkiből kijutott. Igaz, emiatt kissé negatív a grafika megítélse nálam, de a szereplők legalább nem egy kaptafára készültek, és nem mindenki "nagyszemű japán mesehős". A zenék nagyon gázak, főleg az ending.

Még várok egy pár részig vele, de eddig nem nagyon hatott meg, a folytatás később dől el. Egyébként a szokásos klisékre számítok: elnyújtott már-már végtelen párbajok a legkülönbözőbb szereplővariációkban. Persze a tálalás sokat fog számítani, de egyelőre a szereplők közül sem tűnik senki olyan hajj, de nagy egyéniségnek, szóval egyelőre inkább semleges a benyomásom. Kíváncsi leszek, hogy a tenisz, mint sport bemutatása mennyire lesz reális. Mindenesetre, ha most tucatnyi animét néznék egyszerre az új szezonból, ezt nagy valószínűség szerint most, 2 rész után már nem folytatnám.

Első benyomás: Another

2012-01-14T16:59:00.000+01:00

Az Another elvileg az évad horror sorozata, bár az első rész alapján szerintem a pszichothriller jobb megnevezés rá. Akaratlanul is számtalan véletlen hasonlóságot fedeztem föl az első rész alatt, bár nem a történetben, hanem apróbb, jelentéktelen mozzanatokban, de ez elég volt ahhoz, hogy a deja vu érzés hatalmába kerítsen. Ilyen volt például az opening, amely a Code Geass egyik zenéjének kísérteties mása, talán még az előadó is ugyanaz. Mindegy, ez a stílus márt ott sem jött be, de az egy kaptafára épülő dalok amúgy sem a szívem csücskei.

A főcím talán a Blood-C, (vagy talán valami más?) animét idézi, míg hangulatban és alapszituációban (nagyvárosi srác a csendes vidékre érkezik) egytől egyben a Shikit idézi.

Ennek ellenére sem volt rossza az első rész, sőt, a mostani szezonból én az Another-höz fűzöm a legtöbb reményt, de lássuk is, mivel állunk szemben.

Azt suttogják, hogy 26 évvel ezelőtt a helyi középiskolában egy furcsa baleset (vagy gyilkosság?) történt, egy Misaki nevű lányt holtan találtak a 9-3 osztályból. Mivel társai nagyon megszerették az eminens lányt, halála után is úgy tettek, mintha mi sem történt volna, és Misaki még velük lenne.

Ezután 26 évet ugrunk, 1998-ba. A kilencedikes Sakakibara Kouichi éppen egy vidéki kisvárosba érkezik, hogy egy ideig a nagyszüleivel lakjon, ugyanis apja Indiában vállalt munkát. A kezdés rossz, ugyanis Kouichi légmellel rögtön kórházba is kerül, így első napjait kihagyja az iskolában. Sebaj, három osztálytársa a kórházban köszönti a fiút.

Este aztán különös dolog történik. A kórház liftjében Kouichi találkozik egy különös lánnyal, aki az iskolája egyenruháját viseli, egy babát szorongat, és bal szeme le van takarva.

Az első ijedtség után a fiú beszélni kezd a lányhoz, aki azonban szótlan marad, az egész út során csak a nevét sikerül megtudni: Misaki Meinek hívják (Igen, a halott lány. ^^) Kouichi azt is látja, hogy a kiszállás után, a második emeleten Misaki a halottasház felé tűnik el.

Miután felépül, az új iskolában is megpillantja a lányt az osztályban (valószínűleg csak ő látja), azonban a többiek nem szívesen beszélnek róla, szünetben hamar másra terelik a témát, mivel a Tokióból érkezett fiú iránt amúgy is nagyon érdeklődnek osztálytársai. Betegsége miatt Kouichi a tesiórát is kihagyja, majd a hirtelen eltűnt Misakit az iskola tetején pillantja meg, de most sem sikerül többet megtudnia, sőt. A lány közli: utálja, ha kérdezik, majd kereket old.

Az első rész egyáltalán nem volt ijesztő, de én mégis bizakodó vagyok. A Misakis jelenetek sötétek és depresszívek voltak, a borongós időjárás pedig egy kihalt kísértetvárossá alakítja a kis települést. Továbbá ott lappang Misaki halála körül valami titok. A lassúság és elnyújtottság, a mozgások hiánya különösen jellemző a rész első felére, ezért olyan, mintha egy visual novelt játszanánk. (Erre egyébként az ending is kísértetiesen hasonlít.)

A grafika elég tucatjellegű, engem leginkább a hátterek kidolgozása és részletgazdasága fogott meg. A rossz besorolás miatt várhatóan sokan csalódni fognak az Another animében, láthatóan nem a vért és gore-t kedvelő horrorbuziknak készül. Azonban a Shiki óta köztudott, hogy a lassúság nem kimondottan hátrány egy misztikus horror (thriller?) esetében sem, így mindenképpen bizakodok az animével kapcsolatban.

Első benyomás: Recorder to Randoseru

2012-01-11T13:00:00.002+01:00

Egy több szempontból is érdekes animével kezdtem az idei évet, a Recorder to Randoseru ugyanis egy egyszerű, ám mégis furcsa ötlettel operál, hiszen olyan, mintha a két főszereplő testet cserélt volna.

Azért nem kell megijedni, nem a hollywoodi filmekben már ezerszer lerágott csonttal operáltak a készítők, ugyanis főszereplőink lapból kissé furcsák.

Egy testvérpárról, Atsumiról és Atsushiról szól a történet.

Atsumi, a lány 17 éves, de még csak 137 centi magas, és mindenki gyereknek nézi. Ezzel szemben Atsushi még csak tíz, de kb. 180 centire nőtt meg, és ebből elég sok kellemetlensége származik. Eleve, egy kívülállónak furcsa, hogy egy kislány pátyolgat egy majdnem felnőtt férfit, de az iskolában is szokatlan, hiszen ránézésre tíz év különbség van köztük és az osztálytársaik között.

Emellett Atsushit már az első részben szatírnak nézik, és elviszik a rendőrök, mert osztálytársának (egy valóban 10 éves kinézetű kislánynak) éppen megmutatja, hogy a hideg időben milyen sálat adott neki a nővére (és ehhez szétnyitja a kabátját, ami hátulról elég félreérhető szituációt szül), de például a bolti ajándék cukorkaosztásnál is mindig Atsumit találják meg a bolti kabalafigurák, ő pedig hoppon marad. :D

A részek eddig rendkívül rövidek voltak, az első csak 3 perces, a második 3:30 másodperces, ha így haladunk, és mindegyik növekedni fog, talán az utolsó részre elérünk egy normális epizódhosszúságot. :)

A történet egyébként nem sok mindenről szól eddig, három percben nem is lehet többet várni, főleg a két szereplő különleges helyzetére koncentrál. Pluszban láthatjuk, hogy a "kis" Atsumi hogyan pátyolgatja bátyát, és milyen szeretetteljes a kapcsolatuk.

Egy tapasztalatnak jó lesz ez a sorozat, de kétlem, hogy megváltaná majd a világot, már csak a hosszát tekintve is. A karakterdizájn egyébként túl lolis. Mindenképpen folytatom, már csak egy röpke heti lazításnak is jó. ;)

Kimi to Boku összegzés

2012-01-06T17:12:00.000+01:00

Mielőtt még belevetném magam az idei frissen induló animékbe, gyorsan végignézem a tavalyiak végét. Fellélegeztem, amikor a Kimi to Boku utolsó részéhez érkeztem, mert bizony szomorú, de a 13 részből úgy 10 végén mindig gondolkodóba estem, hogy végig akarom-e én ezt nézni. Végül is nehezen sikerült, de szerintem csak azért, mert heti egy résszel nem ment annyira agyamra ez a sorozat. Bizony, egybe lenyomni elég fájdalmas lett volna. :)

Adva van öt fiú: Yuki, Yuta, Shun, Kaname és Chizuru, s bár utóbbi csak néhány rész csúszással érkezik meg, mint új osztálytárs, a sorozat az ő mindennapi életüket követi nyomon. És itt szó szerint mindennapi, mert a sorozat nekem nagyon-nagyon átlagos (és itt sokszor az unalmas szinonímáját is jelenti), talán ezért sem tetszett.

Összefüggő történet nincs, a főbb szereplők személye köti össze a részeket, így hát minden epizódban kapunk egy-egy, többnyire az iskolához köthető életképet, de néhány esetben azon kívül is látjuk szereplőinket.

Látunk iskolai fesztivált, megtudjuk, hogyan unatkoznak a nyári szünetben, fesztiválra is ellátogatunk, sőt a fiúk volt óvodájába is betekintést nyerünk az utolsó részben, amely egyébként sokat lendített a sorozat értékelésén, ilyen jó kis résszel minden héten kiegyeztem volna, akkor talán még a folytatás is érdekelne : D (Állítólag áprilisban fog indulni, de ennek már nem néztem utána, mert nem annyira érdekel, követni újonnan biztosan nem fogom már azt.)

A legnagyobb bajom az a sorozattal, hogy a Kimi to Boku nem szól semmiről. Mondhatnánk, olyan, mint a K-ON, csak fiúkkal, és igazunk is lenne, de ez sem állja meg igazán a helyét. Míg a K-ON ugyanúgy értelmetlen random hülyéskedés, de legalább ott a szereplőket közel érezzük magunkhoz, és megszeretjük a lányokat, ráadásul energikusak is, de itt sajnos ilyen nem történt. Yuki és Yuta elég ingerszegény, igaz, alkalmanként irtózatos módon heccelik Kanamét, de utána többnyire akkor is gyorsan közönybe fulladnak. Shunnal kapcsolatban vegyes érzéseim voltak. Az első részben a falra másztam volna tőle, később javult, de összességében nekem túl buzis a karakter. Nyilván viccnek szánták, hogy minden idegen először lánynak nézi, de nálam ez nagyon nem jött be.

Chizuru megmenthette volna a sorozatot, ugyanis ő játssza az aktuális hiperaktív kölyköt, így szerencsére minden részbe került egy kis mozgalmasság is, hála neki, de a többiek laposságát egyedül csak vele akarták kompenzálni, így már túl sok lett időnként a karakteréből.

Kanaméről nincs különösebb véleményem, ő végig teljesen hidegen hagyott, bár mindig pellengérre állították a magát túl komolyan vevő karakterét, az ikrek és Chizuru is. Így a fő szívatások áldozata is ő volt.

Összegezve egy erősen egyszeri alkalomra való anime, ami a tapasztaltabb animéseknek már semmi újdonságot nem tartogat. Sajnos a történetek is elég egysíkúak, legtöbbször gyengék és unalmasak is. A zenék viszont tetszettek benne, de így sem hiszem, hogy valaha is újra nézem a Kimi to Bokut.

2/5.

B.U.É.K.

2011-12-31T10:11:00.002+01:00

Elmúlt a karácsony, és az újesztendő már itt kopogtat az ajtón, ezért én is Sikeres, Boldog Új Esztendőt kívánok mindenkinek. 2012-ben természetesen folytatódik a blog, januárban újabb animék kezdődnek, így felpörög majd a bejegyzésüzem is. Addigi is mindenkinek jó mulatást a szilveszteri buliban, de lassan oda is eljutunk, hogy a következő év minden szempontból csak jobb lehet az ideinél.

Hogyan ünneplik az új évet Japánban?

A japánok számára az újév egy nagyon fontos ünnep.A készülődések már decemberben elkezdődnek.Amit csak lehet kitakarítanak és ekkor cserélik a bambusztolóajtóban található papírt is.Majd ha készen vannak az ház elé egy fenyődísz féleséget (kadomatsu) helyeznek amibe három bambuszágat helyeznek.A dísz tartalmaz még fenyőágakat és különböző virágokat is.Manapság már a mű kadomatsu is megengedett.A fenyődíszt általában december 30.-án szokás kihelyezni, de az sem nagy baj ha valaki előbb vagy később rakja ki.

A másik ismertetőjele újévkor a japán hazáknak,hogy az ajtóra felakasztva egy shimekazari látható,amit illik saját kezűleg elkészíteni.A shimekazari fő eleme a mandarin amit szinte akármivel fel lehet díszíteni. Legtöbbször szalma és piros díszek ékeskednek a kis mandarin körül.

Ezzel a két dísszel a japánok azt jelzik,hogy készen állnak a jó kami-k fogadására.

Ugyanúgy mint hazánkban, Japánban is megvan a szokásos menü újév első napjaira.

A miso leves és a kamaboko (hal süti féleség) a szokásos újévi étel.Ami után a mochi nevezetű sütit fogyasztják el,amit az egész család együtt készít el.Az étel a ház udvarán készül. Nagy üstökben vizet forralnak,ebben főzik puhára rizst. Körülbelül egy kilónyi főtt rizst egy hatalmas fadézsába tesznek, és ezt a férfiak a mi húsklopfolónkhoz hasonló fakalapáccsal erősen ütögetni kezdik. Ez a munka sokáig tart, egészen addig, míg a rizs tésztává nem nyúlik. Ha kész, kis kerek vagy négyszögletes süteményekre szabdalják, porcukorral megcukrozzák, belsejébe a csokoládéhoz vagy a gesztenyéhez hasonló szójamasszás tölteléket tesznek.

És az itóka mi más lenne mint a szaké.

Míg nálunk elég csak az éjfélt megvárni szilveszterkor,addig Japánban szokás megvárni az "első" napfelkeltét is.Ilyenkor a család felvonul valami magasabb helyre,esetleg tetőre és együtt nézik meg az újévi napfelkeltét.Valamint nagyon fontos az újév első két napján,hogy mit is álmodunk.Ezt a szerencsét hozó álmot hatsuyume-nak nevezik.
Nagy hagyománya van az újévi képeslapoknak amit illik rokonainknak,barátainknak elküldeni.Ezt a családok újév első napján kapják meg.

Az újévhez hozzá tartozik a szentélylátogatás is.
És hogy is kívánnak egymásnak a japán boldog új évet? Akemashite omedetou!

Boldog, békés Karácsonyt

2011-12-24T16:19:00.002+01:00

Ismét elszállt egy esztendő, elérkezett az ünnepi szezon. ezúton kívánok valamennyi kedves olvasómnak békés, boldog karácsonyi ünnepeket!

Kíváncsi vagy, hogyan ünneplik Japánban ezt az ünnepet? Katt a tovább gombra. :)

"Úgy érzed, hogy túl hamar kezdődik a karácsonyi készülődés? Annyira, hogy mikor végül eljő az ünnep, már tele van vele a puttonyod?

A karácsony ugyanolyan évszak, mint a tavasz vagy az ősz. Az eredmény? Mire elérkezik, már bele is betegedtél.

De legalább elérkezik. Japánban egyáltalán nincs karácsony, csak készülődés. Igen, minden, ami a krácsonnyal jár - dekoráció, fények, vásárlás, karácsonyi dalok - megjelenik, csak maga a karácsony nem. Olyan, mintha az utolsó pillanatban lefújnák az egészet. Vagy mintha valaki elrabolta volna. Például mondjuk Észak-Korea.

Akármi is legyen az oka, a karácsony nem ünnepnap Japánban. Csak egy újabb nap. Persze, a Mikulás itt is hoz ajándékot karácsony előestéjén a kisebb gyerkőcöknek, de ezen felül nincs semmi ünnepelnivaló: nincs családi összejövetel, együtt töltött délután a barátokkal, ajándékozás, vagy olyan karácsonyi vacsora, amit anyuka készített reggeltől kora estig a konyhában izzadva - és nincs las minute-vásárlás annak a különleges személynek, akiről teljesen megfeledkeztél.

Azt hihetnéd, hogy a japánok ezt is teljesen átvették. De nem, minden évben lelkesen felkészülnek rá, anélkül, hogy rájönnének: maga a karácsony meg sem történik. Az itteniek számára december 25-e csupán az a nap, amikor leszedik a dkorációt.

Ha megkérdezel egy japánt arról, hogy mi történik karácsony napján, úgy néznek rád, mint aki megbolondult és közlik: "természetesen semmi!". Ha nagyon ragaszkodsz a válaszhoz, akkor kisajtolhatsz belőlük olyasmit, mint a "sütemény", esetleg "Kentucky Fried Chicken!", vagy a "díszkivilágítás".

A karácsonyi felkészülés nagyszerűen mutatja, mennyire aprólékosak a japánok, akik imádnak előre megtervezni dolgokat a legapróbb részletekig. Azon csodálkozom, hogy még a japán kiscserkészek sem kattantak rá a karácsonyra. Az USA-ban a cserkészek mottója: "állj készen", a japánoké pedig valószínűleg az, hogy "készítsd elő".

Jó, hogy a karácsony nem Japánból ered, mivel ha így lenne, valószínűleg december 25-én, pontosan délután negyed kettőkor tartanák és szegény Mikulásnak nagyon szoros időbeosztása lenne, ha oda akar érni az összes házba. Természetesen nem az éjszaka közepén érkezne. Arról nem is beszélve, hogy nekünk is viszonozni kellene az ajándékot, ha már kaptunk tőle.

Mivel Japán nem keresztény ország, az itteniek szekuláris ünnepként tekintenek a karácsonyra, olyasmiként, amit mindenki ünnepelhet. Szerintem a legnagyobb vonzerőt a fények jelentették a japánok számára. Lehet, hogy a pacsinkóra emlékezteti őket. Szerinted az összes pacsinkózó hangosan ordító karácsonyi dalokat játszik egész decemberben?

A legtöbb japán nem rak karácsonyi fényeket a házára, de rengeteg díszkivilágítással találkozni az ünnep idején. Minden egyes városban kivilágítják a főutcát és valamelyik téren biztosan belefutsz egy óriási karácsonyfába.

Ugyanakkor felfigyeltem egy trendre az utóbbi években, amit a tehetősebb emberek indítottak útjára. Én csak Nukleáris Pitypang Forradalomnak hívom a hatalmas, kivilágított gömböket, melyeket óriási póznákról lógatnak le országszerte.

Ezek a gömbök nagyjából két méter átmérőjűek, és mindenfelé bibékre emlékeztető dolgok állnak ki belőlük, feltehetően tűzijátékot szeretnének imitálni. Nekem inkább egy pitypang fejére emlékeztet, kirepülésre készen álló magokkal. Vagy egy GPS készülékre, ami a más bolygóról érkező idegenek eligazítására szolgál.

Ha elég sok ember kezd hódolni ennek az új hóbortnak, attól tartok, egyszer csak egész Honsú felemelkedik és elindul a Marsra, miközben azt kiáltozzák az emberek, hogy "vigyük el a karácsony üzenetét a marslakóknak is!"...

Amy Chavez"

Japánban nincs sok keresztény, jóval több a sintoista és buddhista hívő. De december 24-én és 25-én a japánok is ünneplik a karácsonyt, csakúgy, mint a külföldi országokban.

Amikor közeledik a karácsony, a japánok a házukat karácsonyfával és Mikuláscsizmával díszítik. A város pedig tele van mindenféle csillogó-villogó dísszel és világítással.

Karácsonykor összejöveteleket rendeznek, a családban különleges ételeket és karácsonyi tortát esznek, illetve pezsgőt isznak. A gyerekek karácsonyi ajándékot kapnak.

A japán fiatalok a többi országhoz képest többen töltik a karácsonyt a kedvesükkel, mint a családjukkal. Ezért szenteste sokan asztalt foglalnak az éttermekben.

Cikk innen.

A japán karácsonyi torta receptjét pedig itt olvashatjátok. ^^

Rövidhírek: Blood-C mozi trailer és Bakuman 3

2011-12-19T18:18:00.001+01:00

Jöjjön két rövidebb hír:

A Blood-C sorozat mozifilmje fogja a történetet lezárni, ezt már korábban is tudtuk. A Last Dark című alkotás első trailere is megérkezett, mely kellően rövid és semmitmondó, bár ez alapján is látszik, szép kis hentelés vár majd ránk a 2012. júniusában debütáló filmben.

Aztán egy nagyon jó hír: a Bakuman harmadik sorozata is be lett jelentve, az időpont szokásos, tehát ősz lesz, méghozzá 2012. októbere.

A hír angolul a Crunchyroll-on.

Miracle Train

2011-12-16T16:41:00.000+01:00

Két évvel ezelőtt, mikor ez a sorozat még újdonságnak számított, bele szerettem volna nézni a Miracle Train-be, de akkor érdekesebb és ígéretesebb animéket találtam, így a megtekintése két évet váratott magára. Most vegyes benyomással írok a sorozatról, mert bár az alapötlet elég furának mondható, azért nem teljesen győzött meg ez a sorozat engem.

A tokiói Oedo metróvonal a helyszín, illetve annak hat megállóját láthatjuk megszemélyesítve, fiatal férfiak formájában. Roppongi Fumi, Ryouguku Itsumi, Shinjoku Rintarou, Shiodome Iku, Tochou Saki és Tsukishima Izayoi egy-egy megálló ezen a vonalon, legfőbb feladatuk pedig az, hogy a metróra föltévedt bajba jutott hölgyeken segítsenek (amolyan "segélyvonalként" funkciónál ez a metró :D). Már maga ez is elég furcsa felállás, de néhány részen belül megszokjuk, hogy Miracle Trainben semmi sem történik normálisan. Rajtuk kívül még a vonal rejtélyes igazgatója, aki folyton maszkot visel; valamint Akari, a kislány, aki kalauzként dolgozik, illetve a lusta eb, Tokugawa (akinek ennek ellenére a legtöbb esze van és néha a következetlenségeket is oldja egy-egy beszólásával) tartozik még a személyzethez.

Összefüggő történetről a Miracle Train esetében sem beszélhetünk, ugyanis a sorozat döntő része epizódikus történetekből áll, amik nem túl bonyolultak, vagy izgalmasak, és a sablonos, "fogadd el magad", vagy "bízz magadban és minden sikerülhet" - típusú mondanivalókon túl újdonságot sem mutatnak. Minek is, a célközönség elsősorban a fiatal hölgyek, így az anime főleg a bishicsoporttal kápráztatja a célközönséget, a kósza férfinézőknek be kell érniük néhány aranyos női karakterrel. Az viszont előny volt, hogy az unalomba fulladástól minden epizódba csempészett kisebb meglepetéssel, fordulattal mentették meg a készítők a sorozatot.
A szereplőket nem nagyon ismerjük meg az események folyamán, és nem is tesznek majd nagy benyomást ránk. A végére viszont behoztak egy elég zagyva sztorit lezárásként, ahol majd mindenki egy kicsit több szerepet kap, de a történet eléggé széteső lett, valamint néhány logikátlan részlet és az összecsapott történettöredékek eléggé elbizonytalanítottak. A fura alapötlet bizony részleteiben is sokszor gyenge megvalósítású, és erre bizony az utolsó két rész zagyvasága nyomja rá véglegesen a pecsétet. Mindezek ellenér sikerült néhány jó szituációt is behozni, ami váratlan fordulatokkal lepi meg a nézőt (például a 11. epizód), de sajnos klisés szerelmi történetekből és unalmas életképekből több van a Miracle Trainben.

Egyszeri tapasztalatnak jó volt, de többszöri megnézésre inkább csak a fiatalabb lányrajongók ragadtathatják magukat.

Tetszett:

+ egy-egy történet

+ grafika és animáció

+ elég jó opening

Nem tetszett:

- fura alapötlet és részletek

- átlagos sztorik

- értelmetlen végkifejlet

- inkább a szereplő látványbeli, semmint jellembeli kidolgozására mentek rá (unalmasak)

Értékelés: 3/5.

A Chinese Ghost Story (Sien nui yau wan - 2011)

2011-12-11T12:48:00.000+01:00

A 2011-es film feldolgozása az 1987-ben útjára indított filmnek, amelyek Magyarországon Szellemlovasok címen jelent meg.

Yan Chixia egy démonvadász, aki szerencsétlenségére beleszeret egy gyönyörű démonlányba, Nie Xiaoqian-be. Mestere szerint azonban egy démon és ember sohasem lehetnek egymáséi, így a férfinek meg kellene ölnie a lányt, azonban képtelen erre, így ez három társának életébe kerül. Mestere kitagadja a férfit a démonvadászok közül, aki életét arra teszi föl, hogy megakadályozza a további öldöklést, és ezért még Nie-ről is hajlandó lemondani.

Évekkel később egy ártatlan, de ügyetlen köztisztviselő, Ning Caichen a Fekete Hegyre érkezik, majd a hosszú úton, szomját csillapítandó egy kútból inni szeretne. Ez lesz a végzete, ugyanis a falusiak le akarják vágni ezért a kezét. Miután kiderül a félreértés, Ning megtudja, hogy a faluban évek óta aszály és szárazság van, ezért a falubelieknek takarékoskodniuk kell a vízzel. A jószívű hivatalnok elvállalja, hogy vízforrás után kutat, és hamarosan meg is találja a démonok tanyáját, ahol kísérőivel sorra végeznek a fadémon szolgái. A fiú itt találkozik Nie-vel, akibe hamarosan beleszeret és érzelmei viszonzásra találnak. Felbukkan ugyanakkor Yan is, és szeretné megóvni a fiú életét, amit az félreért, s ezt a szép Nie ki is használja. Így megindul a harc a fadémon ellen, ám már Nie is szabadulna az átkozott helytől.

A történeten nincs túl sok ragozni való, egy átlagos szerelmi háromszög, misztikus, kínai mondába öltöztetve. A film kivitelezése azonban igen meggyőző, és a kissé elnyújtott cselekményt is látványos harcokkal dobták föl a készítők. A szereplők nekem tetszettek, a színészek is jól ki lettek választva, a távol-keleti filmekre sokszor nagyon jellemző túljátszást és műviséget sehol sem éreztem. A trükkök is ügyesen kivitelezettek, nem keltenek olcsó benyomást, sőt nemzetközileg is felveszik a versenyt. Ha így folytatják, a kínaiak (és a hong kongiak) néhány éven belül filmek terén is felmossák az amerikaiakkal a padlót. :D Itt persze nem a mélyen szántó és bonyolult cselekmény a lényeg, hanem maga a misztikum és a látványos összecsapások, így szerintem a Chinese Ghost Story maximálisan állja a versenyt a hollywood-i filmekkel szemben. Bár ha a történet és kohézió terén egy kicsit még ráerősítettek volna, semmi szégyenkezni valójuk nem lenne.

A trailer:

Devil May Cry DVD magyarul

2011-12-06T16:40:00.000+01:00

A Mirax újabb animesorozatot ad ki, mégpedig a Devil May Cry-t. A három egylemezes kiadás mellé elkészült egy díszdobozos is, ami nyilván a gyűjtőknek, rajongóknak nagyon jó hír. Ez utóbbi 2790 forintos áron vásárolható meg az Xpress áruházában, míg az egylemezes változatok 990 forintért.

A lemezek megrendelhetőek az Xpress anime részlegében.

Animekarácsony 2011

2011-12-01T07:56:00.000+01:00

Idén, december 10-én ismét megnyitja kapuit a Mangafan csapata által szervezett Animekarácsony, hogy az ünnepi ajándékvásárlást izgalmas versenyekkel és egyéb szórakoztató programok segítségével hevítse fel a kedélyeket a nagy mínuszok záporában is. A már lassan negyedik éve megrendezésre kerülő rendezvény lehetőséget biztosít a japán kultúra iránt érdeklődőknek, hogy a legkülönfélébb megvilágításból nyerhessenek betekintést a távol-keleti ország mindennapjaiba. A legvadabb szélsőségektől kezdve az átlagos humanoidokig minden szegmens képviselteti magát a látogatók közt, kihasználva az egész napos interaktív élménybörze nyújtotta lehetőségeket. A konzol, rajz, karaoke, DDR, AMV és fanfiction mind felbukkan a látogatói élmény emelésének érdekében, valamint a rendezvény csúcspontját képviselő cosplayverseny is tárt karokkal várja az érdeklődőket, a cosplay.hu csapatának rendezésében.

Helyszín: Budapest, Hungexpo – K csarnok
Dátum: 2011. december 10.
Nyitva tartás: szombat 10:00-tól 20:00-ig
Belépő ára: 1000 Ft, mely 100%-ban levásárolható a Mangafan standján!

További részletek a hivatalos oldalon.

Téli animék 2011/2012

2011-11-26T14:20:00.001+01:00

A poszter eredeti méretben.

Starry Sky

2011-11-21T14:10:00.000+01:00

A Starry Sky, vagyis a Csillagos égbolt egy 2009-ben kiadott, négy részes dating sim játék a Honeybee gondozásában. A cím már utal rá, hogy az asztrológiában szereplő tizenkét csillagképet képviselő szereplők lesznek a középpontban. Játékonként a négy évszaknak megfelelő 3-3 játékossal jöhet össze a játékos. De most nem is a játékról lesz szó, hanem a 2011-ben készült anime verzióról.

Yahisa Tsukiko egy nemrég koedukált iskolába, a Seigatsu Akadémiába jár, ami hosszú ideig fiúiskola volt, sőt még most is az, hiszen egyedül ő lány tanuló. Itt egyébként főleg asztrológiát és csillagászatot tanítanak.

(Tekintsünk el attól, hogy az iskolában csupa marhaságot oktatnak, meg attól is, hogy fiúiskolához ez a profil nem igazán illik. :D) Ezzel adva is van a hárem légkör. A játék alapja ugye az lenne, hogy minél több fiúval jöjjön össze, ám ezt az animében egy kicsit átalakították, ugyanis Tsukiko szinte alig szerepel benne, sőt magán a romantikus szálon sincs túl nagy hangsúly (ami nem is baj, mert fájdalmasan érdektelen "főszereplőnk"), csak néha-néha csúszik be egy nyálasabb epizód.

Ha összefüggő sztoriról kellene írnom, akkor nagy bajban lennék, ugyanis ez az, ami nincs a Starry Sky-ban. Az anime 26 részes, amely egyenként alig több, mint 10 percből áll. Ha hagyományos felosztásban vesszük, akkor két rövid rész alkot egy teljes értékűt, így 1-1 epizódban ismerhetjük meg a 12 férfi szereplőt (ők egy-egy csillagjegyet képviselnek), az utolsó kettő meg nagyjából nem szól semmiről. :D

Tehát 12 kis rövid történetet kapunk, amelyben mindig az aktuális szereplő lesz a kulcsfigura, de mások is kapnak benne kisebb szerepeket. Rögtön kezdésnek itt van nekünk a félig francia, félig japán fiú, Henri Samuel Jean Aimée, vagy japán nevén Tomoe Yoh. A fiú kiskora óta ismeri Tsukikot és már bele is szeretett, amerikai költözését pedig azért halasztja el, hogy még egyszer találkozzon a lánnyal.

Megismerjük a folyton kísérletező és robbantgató Amaha Tsubasát is, akit ugyan az animében nem kötnek különösebb érzelmek a főhősnőhöz, viszont gyermekkori barátjával ő is találkozik a akadémián. Kabuko Homare pedig az iskolai íjászklub elnöke, aki újabb újoncokat toboroz a klubba és ismerteti meg velük az íjászat örömeit.

A 26 részben elég jól eltalált kis történeteket kapunk, és ahhoz képest, hogy egy béna dating sim adaptációja, a romantikus szálat sem vitték túlzásba a készítők (ahol viszont felbukkan, az sajnos elég gyenge rész lesz). Többnyire a barátságról és az egymással szembeni tiszteletről szól, a másikért meghozott apró áldozatokat mutat be a sorozat. Én pozitívan csalódtam benne, mert nem gondoltam, hogy ilyen élvezetes lesz.

A dizájn valakinek vagy tetszik, vagy nem. Mivel elvileg háremanime, így a szereplő fiúk elég bishis kinézetűek, bár engem végig zavart az a műviség és eltúlzott tökéletesség, amivel a legtöbbjüket megalkották. A karakterek sokkal inkább úgy néznek ki, mint akiket egy bl-ből szalajtottak, a fangirlök meg gondolom bőven fantáziálnak is ilyesmikről velük kapcsolatban. Tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek, mert a Starry Sky közel sem az, mint amit első pillanatban, vagy képek alapján gondolunk róla. Ami viszont zavart: néhány jelenetet fölöslegesen sokszor ismételgetnek (pl. az évnyitó). Persze erre bizonyos mértékig szükség volt a szereplők sorsának kereszteződése miatt, de mivel ezek nem adnak túl sok plusz információt, a 2-3 eset után jegelhették volna őket.

Ezt leszámítva nekem tetszett, de nem bántam volna, ha a főszereplő csajt teljesen kihagyják és inkább a barátságokra fókuszálnak. Ráadásul Tsukihikonak különösebben nagyobb szerepe nem is volt az animében, végig csak úgy a "levegőben lógott".

Tetszett:

- hangulat, környezet, téma, animáció, tartalom, a legtöbb szereplő jelleme.

Nem tetszett:

- néha nagyon gyenge szerelmi történetek, főszereplő, fölösleges jelenetismétlések.

Értékelés: 4.5/5.

Infinite Stratos

2011-11-15T14:17:00.000+01:00

Sokat dühöngtem már a sok sótlan, középszerű háremanimén - legutóbb a gagyi Mayo Chiki kapcsán. Valahogy mégis mindig újabb és újabb darabokban futok. Így voltam az Infinite stratos című darabbal is, amelyet tavasszal nem követtem részről részre, csak a közelmúltban bukkantam néhány képre, ami miatt felkeltette az érdeklődésem. Haremanime? Igen! Sok női szereplő? Igen! Gagyi? Nem annyira! Fene sem tudja miért, de én jól szórakoztam azon a 12 részen. Kész felüdülés volt a műfaj szemetei után. Bajom sem lenne, ha a céltalan fanservice-dömpinget állandóan legalább ennyi humorral fűszereznék a készítők.

A háremtéma itt, némi mecha elemmel keveredik, bár, természetesen, egy ilyen animénél nem kell epikus harcokra számítani, bár a látványvilággal itt sem volt baj.

Főhősünk, a 15 éves Orimura Ichika egyediségét az adja, hogy a világon egyedüli férfiként képes az Infinite Stratos (IS) nevű technológia használatára.

Az IS voltaképpen egy használóját körülölelő robotváz,. amellyel harcolni lehet. Ezt külön iskolán oktatják Japánban, az IS Akadémián. Itt lesz elsőéves Ichika is, de mivel eddig az IS-t csak nők tudták kezelni, így rajta kívül csak lányok tanulnak az iskolában. Tessék, rögtön megoldva a háremtéma. :D Egyébként az IS különlegességnek számít, ugyanis mindössze alig 500 darab működik belőle a világban, így a nagyvállalatok és az államok külön fejlesztésekbe fogtak. Mivel veszélyes, de fejlesztése még most is tart, nemzetközi szerződésben rögzítzették az országok, hogy harci célokra nem lehet használni a technológiát.

Az IS iskolában tanít egyébként Ichika nővére is, Chifuyu, aki elismert IS használó, sőt legendává nőtte ki magát a tanulók között. Chifuyu mogorva jellem, így ennek megfelelően, Ichikát is szinte a sárgaföldre veri már az első órán. De diákjaival is szigorú és eltökéli, hogy elsőrangú pilótát képez belőlük.

Aztán főhősünk gyerekkori barátjába is belebotlik: Shinonono Houki szintén az akadémia hallgatója, és már az első másodpercekben sejthető, hogy a fő tsundere karakter személyét is benne tisztelhetjük. Kellően hideg és ellenséges Ichikával szemben, de természetesen szerelmes a fiúba. Houki nővére, Tabane egyébként az IS technológia feltalálója, bár tudós helyett inkább elmebetegnek nézhetnénk viselkedése miatt.

Később újabb ismerős érkezik. A kínai Fan Rinin szintén ismeri Ichikát, ugyanis gyermekkorukban sokat találkoztak Rin-ék kínai éttermében. Persze, ő is gyengéd érzelmeket táplál Orimura iránt.

A fensőbbséges Cecilia Alcott Angliát képviseli és akkor egója van, hogy mindenkivel elkezelően bánik. Rögötön össze is vesz Ichikával, majd párbajra hívja az IS-ben még teljesen járatlan fiút. Houki képezi Ichikát, ám előre sejthető, hogy Ceciliánál a gyülöletet hamarosan szerelem váltja föl.

Charles Dunois személyében új diák érkezik az akadémiára, így végül Ichika egy újabb fiúval már nem érzi olyan kényelmetlenül magát, de ez a megkönnyebbülés csak rövid ideig tart. És nem csupán a német diák, Laura Bodewig megérkezése miatt.

Nos, háremanimének megfelelően nem a mecha vonal hangsúlyos, így a kezdeti harcok elég összecsapottak és rövidek. Emiatt a mecha fanok elégedetlenkedhetnek, de mivel a hárem és a robot műfaj célközönsége fedi egymást, így rengeteg kárpótlást kapunk az elég gagyi mecha háttérsztorit kárpótlandó.

Igen, a rengeteg lányra gondolok. Ugyanis hálát adhatunk, ugyanis az IS-ben nincsenek hülye picsák, akiket legszívesebben fölnégyelnénk. Nálam sokszor előfordul, hogy szinte agyvérzést kapok néhány női szereplőtől, de itt nem kell ettől tartani. Hamar megkedveljük a lányokat, és Ichika sem olyan fájdalmasan hülye és lúzer, mint a háremanimék főszereplőinek többsége.

Humorban a legerősebb az IS, bár eget rengető újdonságokra ne számítsunk: a szokásos kétértelmű, félreérthető poénok hangzanak el, ám a sorozat olyan szinten nem veszi komolyan magát, hogy ezt könnyen megbocsáthatjuk neki. A női szereplők aranyosak, a kötelező kawaii kategóriát simán hozzák, és szerencsére elcseszett lolik és moék sincsenek. Hajszínre, származásra, korra való tekintettel bátran választhatunk kedvencet a lányok közül.

Bár a harcok, az utolsó részek kivételével rövidek, de a látványra mégsem lehet panaszunk: az IS-ek szépen megtervezettek, az akciójelenetek animációja is első osztályú, bár idegesítő, hogy minden csatát rövidre zárnak a készítők.

Humorban jó a sorozat. Sokat lendítenek a szerethető szereplők is rajta, így kedvenceik kárpótolnak a sokat látott és ismert, de jól tálalt poénokért is.

A zenék nekem nagyon tetszenek, különösen az ending, melyet az anime női seiyuu hangszínészei adnak elő, de az interneten a különböző egyszemélyes verziókból sincs hiány.

Röviden összegezve azoknak ajánlom az Infinite Stratost, akik szeretik a mecha műfajt, de nem várnak világrengető újdonságot. Emellett az ecchit és háremtémát sem vetik meg, de már elegük van a gyenge, csak fanservice-re hajtó moslékokból, és egy jót nevetnének.

Értékelés: 4/5. (Jó, többször is megnézem majd.)

Tetszett:

- szereplők,

- animáció,

- seiyuu-k,

- humor,

- zenék.

Nem tetszett:

- rövid harcok,

- sok klisé.

Végül pedig az ending:

Mayo Chiki összegzés

2011-11-09T17:54:00.000+01:00

Sakamachi Kinjirou egy 17 éves középiskolás, akinek élete nem egyszerű, ugyanis gynophóbiája (nőiszonya) van. Ez nála általában lányok érintésekor orrvérzés formájában jelentkezik (nem véletlen, az animékben általában a vérző orr a szexuális izgatottságot szimbolizálja és lesz elég ilyen fanservice-re alapuló jelenet az sorozatban - szinte minden percre jut). Ehhez jön még kissé debil húga, Kureha is, aki kötelességének érzi, hogy a srácot minden nap "agyonverje" - (semmi különös okból, csak ilyen a karakter- WTF).

Kenjirou osztályítársa, a gazdag és kissé szadista Suzutsuki Kanade, aki az iskola igazgatójának lánya és saját komornyikja van Subaru személyében. Igaz, Subaru lány... Annyi világos, hogy a lány családja már régen szolgálja Suzutsukiékat, de hogy miért kell férfinak kiadnia magát, az rejtély.

Nos, Konoe Subaru nemi identitása csak az anime szereplői számára nem nyilvánvaló, így az összes lány fülig szerelmes belé (komornyik-fétis, yuri felhanggal megspékelve). Ráadásul addig jutnak agyatlan fangirlöknek megfelelően, hogy Jirou betegségét homoszexualitásnak állítják be, és esküsznek rá, hogy Subaruval kavar (boys love fanservice).

Persze azért Kenjirou-ba az összes fontosabb női szereplő szerelmes lesz (ezzel kipipálhatjuk a lúzer srác háremje-féle ezerszer eldurrantott megasablont is.) Természetesen Subaru lesz a fő csodáló, de ha még a fenti klisétömeg sem elég, persze legyen benne még egy kis tsundere vonás is, ugyanis félreértések sorozatának köszönhetően azért főhősnőnk is igyekszik elgyepálni a szerencsétlen flótás Jirou-t.

Nyugi, még mindig nincs vége a fangyönyörnek! Később egy újabb tsundere és egy nekogirl is befut, így a retardált fanboyok paradicsomának is tekinthetjük a Mayo Chikit.

Ennek ellenére kár volt az időt rá pazarolni, mert az összes létező unalomig ismételt sablont felsorakoztatja az anime. Tartalma persze nincs, hanem a különböző aberráltságokat variálja minden részben: természetesen a szereplők a "véletlenül elbukom, rád esek, vagy megfogom a melled"-típusú bénaságokat az utolsó részekben tucatszor előadják.
Mivel a grafikában is inkább a kawaii-ságra, semmint a minőségre építettek, a szereplők kinézete sok helyen egyenesen überciki (a főszereplő srác állandó jelleggel, a lányok helyenként). Tőlük már csak az idiotizmusuk kínosabb: emlékezetes az elmaradhatatlan strandos jelenet, amikor Subaru női (!!!) fürdőruhában feszít, de a véletlenül befutó osztálytársaknak még ekkor sem esik le, hogy valójában lány. (Igen, ezt tényleg komolyan gondolták!!!)

Ennyit az animéről, azt hiszem, ez mindent elmond arról, mire lehet számítani...

Nodame Cantabile Finale

2011-11-05T12:47:00.000+01:00

Az Animax csatornán ismerkedtem meg annak idején a Nodame Cantabilével. Gyorsan el is döntöttem, hogy ha tetszeni fog, akkor a másik két sorozatot is megnézem. Mivel tudtam, hogy az Animax jó esetben is évekig váratja majd a nézőt, így mindenképpen a net jött szóba forrásként. Így a sorozat végére érve továbbra is kedvelem ezt a cuccot, bár szerintem a második sorozat gyengébb, mint az első és a befejezés.

Még mindig Párizsban járunk, ugyanis a második évadtól itt tanul Chiaki és Nodame a konzervatóriumban. A lány, dacára, hogy lassan már a párizsi iskolát is befejezi, még nem tudhat maga mögött komoly koncertet. Mindig is kissé teszetosza volt, és még mindig inkább saját öröméért, semmint zenei karrierje miatt zongorázik.

Addig is Chiaki kisebb zenei karriert fut be, nagyon jó úton halad a profi karvezetővé válás felé. Bár Nodamét a párizsi zenezseni, Auclair professzor veszi kezelésbe, de szerinte a lány még nagyon messze áll a profi szinttől, így nem is engedi hangversenyfellépésre. Nodamét ez kissé frusztrálja, ráadásul a sokat utazó és dolgozó Chiakit is kezdi elveszíteni. De majd éppen kapcsolatuk válsága veszi rá egy hirtelen jött londoni (nem mellesleg hatalmas sikerű, Nodame számára népszerűséget hozó) koncertre, s ezzel kapcsolatban felbukkan a jól ismert, perverz öreg Stresseman is. Shinichinek pedig el kell döntenie, hogy végül mit akar a lánytól: közeledik felé, vagy végleg elveszíti.

Míg ez kiderül, addig mellékszereplőink, az orosz Tánya és a kínai Yun Long is a zenei karrierjét egyengeti, igaz, ők sem túl sikeresen.

Kissé döcögősen indult a harmadik évad, és leginkább a kisebb jelentőségű szereplők kerülnek előtérbe. Yu Long elbukik egy fontos zenei előválogatón, de Tánya sem jut sokkal előrébb. Ráadásul az orosz lány szemet vet a japán Kurokira, de elég nehezen mennek a dolgok. Végül azért csak tovább küzd a Párizsban maradásért.

A második félidőben kerül ismét előtérbe Nodame és Chiaki, s egy elég komoly válságon mennek keresztül. Nodának kell egy kis elszakadás, hogy ne folyton a fiún lógjon, s bármennyire is fájdalmas, éppen a nagy gödörből tud majd kiemelkedni egy nagyszabású koncert segítségével. Hogy végül ismét összejönnek-e, az maradjon meglepetés.

A harmadik sorozat is magasra tette a mércét. Továbbra is a komolyzene marad a főszerepben, de az előzőekben már megszokott, nem túl tolakodó módon. Aki esetleg nem kedveli a klasszikusokat, az is megszeretheti az animét, ugyanis éppen kellő mennyiségben jut ki a koncertekből. Ismét minden előforduló darabot megismerhetjük, hiszen most is kiírták a készítők a címeket, s a második sorozattól már a koncertek sem állóképek, így mindenképpen van fejlődés a kezdetekhez képest. Az opening és ending nekem tetszett, az animáció az előzőekben megszokott.

4/5-öt adok rá, a kissé nehezen induló kezdés miatt, de a második sorozatnál azért jobb.

Összegzés: Blood-C

2011-11-01T10:28:00.001+01:00

A Blood - The Last Vampire történet Clamp-féle újraálmodásáról már az első részek után se gondoltam túl sok pozitívat, de akkor még nem tudtam, hogy a nyögvenyelős kezdés nem csupán kezdés, de az egész sorozat elég nehézkes lesz.

Kisaragi Saya, édesapjával egy Isten háta mögötti vidéki templom gondozásával foglalkozik. Esetenként azért néhány furcsa lény is felbukkan a környéken, hogy csak úgy embereket egyen. Nos, Saya ezen lények elpusztításával foglalatoskodik apja hathatós közreműködésével. Kb. ennyi lenne a történet, mert tíz rész alatt ettől több nem sűrűn történik. Persze azért a szörnyek az összes osztálytársat szép lassan felfalják, de a nézőnek szinte magának kell összerakni a történet apró darabkáit.

A Vér-C több szempontból sem lett telitalálat. Ugyanis az egyszerű történetet a készítők gyakori henteléssel és vérzuhannyal párosítják. Természetesen ettől egy szemet sem lett jobb a sorozat, de legalább a vérpistikék megkapják a saját adagjukat (mert nem kérdés, hogy ezt a mészárlást sokan nagyon jónak fogják találni.) Bizonyos szempontból igazuk is van, mert a Blood-C-ben a leszámolást mesteri brutalitásra fejlesztették, főleg az utolsó részben. Sokáig a mészárlásokkal sincs különösebb gond, mert a szörnyeket, a régi korok gyermekeit is elég jól meganimálták, viszont az utolsó részben megjelenő vérnyuszik több, mint röhejesek. Persze az addig totál kihaltnak ábrázolt falu is megtelik élettel a végső kivégzésre. No comment.

Főszereplőnk, Saya elég vonzó, nem úgy mint a Blood+-ban. Meganekko karakterünk egyben naiva is, sőt, karddal hentelve valamennyi tinifiú legfőbb álmává lép elő. (Jár mellé kötelezően rövid egyenszoknya is, de a bugyija sohasem villan elő. :)) Szépségével (vagy inkább aranyosságával) együtt sajnos idegesítően ostoba és naív is, eszébe sem jut kételkedni, miután naponta gyilkol le egy halom szörnyet. Másnap azért vidáman indul iskolába, mintha mi sem történt volna. Itt lépnek képbe a többiek, ugyanis a sorozatban senki sem az, aminek látszik. (A végletekig gondoskodó és apáskodó Fumito sem dugni akar vele, bármennyire is úgy tűnik. Khmm.. ;D) Persze a végére nagyjából összerakhatjuk, kik is lehetnek a főpatkányok, de a sztori így tartogat még meglepetéseket. De lezárásnak sem kapunk teljes képet, mert lesz még egy egész estés mozi is. Szerintem egy sokrészes sorozat egy epizódját lezárni az események közepén nem bűn, hogy tovább csigázzák a nézőt, viszont egy sorozatot ennyire lezáratlanul befejezni, égbe kiáltó hülyeség. Szóval a gyengécske, de vérengzésben bővelkedő történetünk mellé nem kapunk méltó lezárást, még várhatunk legalább egy-másfél évet a mozifilmig (amit egyébként a japán kulturális minisztérium is fog támogatni).

Aranyos, de hülye.

Jó-jó, persze itt lesz a mozi, de én akkor is nagyon befejezetlennek és kiábrándítónak érzem a sorozatot. Több következetlenség van: az előbb említett üres falu vs. vérengzés, Saya agymosása, mindenki állandóan az iskolai (egyébként agybeteg divatbemutatók kreálmányait idéző) egyenruhában szaladgál nappal-éjszaka, stb. Mint írtam, a vérnyuszis befejezés is (hogy stílusos legyek) vér ciki, ráadásul az utolsó rész végletekig túlfeszített kínzási és leszámolási módjai, azért egészséges gondolkodású embernek már egy kicsit sok. Ráadásul valamikor volt cenzúra, valamikor meg nem - ez részenként változott. De még így is csak öncélú, brutális hentelés az egész.

A grafikával viszont nem volt baj, végig elsőosztályú, de a történetnek magában sem előzménye, sem lezárása nincs. Úgy éreztem, hogy kaptunk egy kis darabot, ami csak úgy lóg a levegőben. Így is csak egy-két perces kis morzsát kapunk, hogy mire volt jó ez az egész. Ennek ellenére én továbbra sem értem, minek kellett ez a sorozat. De már csak azért is megnézem a mozifilmet. :D
Értékelés: 2.5/5.

Kamisama Dolls

2011-10-28T09:29:00.000+02:00

Yamamura Hajime mangájából nyáron indult útnak egy animeadaptáció. A tizenhárom részes sorozat nemrég ért véget. Leginkább a mecha vonalat viszi tovább, bár itt a repülő robotokat kakashinak hívják (angol fordításban isten). Egy ilyen kakashit irányított régen Kuga Kyouhei is, ám ő most már Tokióban tanul. Titokban szerelmes Hibinoba, akit meglehetősen nagy mellekkel áldottak meg a készítők. :) Megtudjuk, hogy a fiú egy régebbi történet folytán elhagyta szülőfaluját és igyekszik minden kapcsolatot felszámolni régi életével.

Ez utóbbi nem megy egyszerűen, ugyanis egy nap váratlanul beállít Utao, Kyouhei huga is. Hamarosan kiderült miért: ugyanis egy Aki nevű fiú már az első részben szétrombolja Kyouhei albérletét. Bár ennek annyi előnye lesz, hogy Kyouheit legalább Hibinoék fogadják be, így a lány közelében lehet.
Akiról nem sok derül ki, csupán annyi, hogy valamiért nagyon dühös a falura. Titokban megjelennek a falubeliek is, és visszaszállítják Akit. Azonban egy balesetnek köszönhetően ismét megmenekül.

Többet nem is írnék a történetről, mert elég nehéz spoilermentesen írni az animéről. Tetszett, hogy gyorsan haladt a történet, nem aprózták el a készítők, és fillerek sem voltak. Hamar kibontakozott a történet, akcióból egyáltalán nincs hiány, kiderült Aki és a többiek múltja, illetve, hogy Kyouhei miért fordított hátat szülőfalujának. Bár az Akis háttérsztori megoldását elég egyszerűnek találtam, én valamivel különlegesebb megoldást vártam, ha már egy kis természetfelettit is belevittek a kakashikkal.
A gyors történetvezetésnek van egy hátránya is: az Akis sztori (így a fő csapásvonal is) már a tizedik részben véget ér, így a fennmaradó három részt mással töltötték ki a készítők. Előhoztak egy elég gyenge szerelmi háromszöget, ugyanis Kyouheit egy Mahiru nevű lány kezdi üldözni szerelmével (őt egyébként évekkel ezelőtt megmentette a fiú, de ez már elég spoileres, akit érdekel, nézze meg a sorozatot). Miután megtudja, hogy a srác Hibino iránt érez gyengéd érzelmeket, le akar számolni vele. Nem éreztem, hogy ez különösebben fontos történeti szál lett volna, szóval emiatt nem volt a cselekmény egységes. Ráadásul izgalom sem volt benne, és minden túl egyszerűen ért véget. XD Persze Kyouheiből így sikerült hőst csinálni, és azzal sem árulok el nagy titkot, hogy a végén összejönnek Hibinoval. Tehát olyan érzésem volt, hogy ez a befejezés már csak azért kellett, hogy legyen mivel kitölteni a 13 részt.

A történet, kisebb gyengeségei ellenére tetszett. Nekem az opening valamiért nem jött be, elég fura japán nyelven ez a latinos hangzásvilág. A grafika is első osztályú, bár, mint azt már megjegyeztem, Hibino-san melleinek rajzolásakor eléggé megszaladt a készítők ceruzája. :D De fogadjuk el, hogy kellett valami vonzó a férfi közönségnek. Néhány helyen kissé a kilencvenes évek stílusára emlékeztetett a szereplők kinézete. Én Utao-chant bírtam a legjobban az animében, vicces és aranyos karakter. Kyouhei és Hibino nem túl bonyolult jellem, azért a főszereplőktől kicsit többet vártam volna. Elég lezáratlan lett a történet amúgy, s a készítők nem is rejtették véka alá, hogy lesz még folytatás. Én várom. ^^

Karaoke Terror (Shôwa kayô daizenshû - 2003)

2011-10-24T10:51:00.000+02:00

Ismét a japán filmismertetők kategóriája gyarapodik egy érdekes filmmel. Elég nagy bajban vagyok a Karaoke Terrorral kapcsolatban, ugyanis nem tudom, hogy mit gondoljak róla. :) Már maga a filmcím is elég problémás, ugyanis szerintem nem adja megfelelően vissza az eredeti mondanivalót. Bár a karaoke, a japán életformai egyik kulturális vetülete jelen van a filmben, mégis inkább csak színesíti azt, és nem a fősodrásban van. A terror is elég hatásvadász kifejezés, mert a gyilkosságok cenzúrázatlan mutogatása ellenére sem lehet horrornak nevezni. A besorolás igen bajos, igazából egy nagyon furcsa thriller jelző illik szerintem a legjobban rá.

Ne riasszon el senkit a borító, azért nem olyan rossz a film! :D

Hat fiatal, a huszas évei elején járó férfi, és hat középkorú nő. A két csoport különös harcát mutatja be a film. Sugioka, a paranoid srác egy nap egy nőbe ütközik az utcán. Hirtelen ötlettől vezérelve megpróbálja felszedni a nála idősebb nőt, az azonban kerek-perec elküldi, és a további ostromnak sem hajlandó beadni a derekát. Végül a helyzet tetlegességig fajul, Sugioka elvágja a nő nyakán, majd az eleredő esőben, mintha mi sem történt volna, vidáman elballag. Yanagi, az áldozat, szintén egy hattagú baráti társaságnak volt a tagja. A barátnők, akik az áldozattal közösen mindnyájan a Midori nevet viselik, gyászolják, majd meglepő egyezséget kötnek: vérbosszút állnak társukért. Hamar meg is találják Sugiokát, akivel hasonlóan brutális módon végeznek.

Ezzel hosszas harc veszi kezdetét, a férfiak és nők egymás után vágnak egymásnak vissza. Végül ki nyer? Senki! De a végső jelenet maradjon titok.

A történet elég egyszerű és végig az is marad. A japán életforma egyik sajátossága, a karaokézás bemutatása elég felületes és nem is számottevő a filmben. A japánok nyilván értették a célzást, de európai nézőnek talán nem jön eléggé át az életformához kapcsolódó mondanivaló. A generációk közti különbség és a modern korra egyre inkább jellemző elidegenedés és egymással szembeni tiszteletlenség nem szájbarágósan, de megmutatkozik a filmen. Aki csak pépesített, szájbarágós filmeket szeret, és nem szokott, vagy nem szeret a filmen utólag gondolkodni, nem feltétlenül érti meg a célzásokat.

Közepesre értékelem a filmet, mert a téma érdekes, de nem jól bemutatott és egy kívülálló számára nem is igazán megy át az üzenete. Vannak elég nagy következetlenségek is: például túl gyorsan találják meg a tettest, tudják, kin kell bosszút állni, és a gyilkos fegyverek beszerzése is hihetetlenül egyszerűen megy szereplőinknek. A kollégista lány szerepét sem tudom igazán hová tenni, szerintem ő nem létfontosságú a filmben. Azoknak ajánlom a filmet, akik egyébként is szoktak ázsiai mozikat nézni és nem áll távol tőlük a keleti filmművészet.

Első benyomás: Guilty Crown és Un-Go

2011-10-20T14:13:00.000+02:00

Guilty Crown:

Nem ő a női főszereplő ;)

Ismét egy alternatív jövővel foglalkozó sci-fi anime. A Guilty Crown a múltban pusztító hatalmas vírusjárvány után lábadozó Japánt mutatja be. A halálos kór rengeteg áldozatot követelt, az országban még mindig vannak lezárt területek. Ebben a környezetben éli mindennapjait Ouma Shou középiskolás fiú, aki egyik este egy rózsaszín lány videóklipjét nézi.Láthatóan elbűvöli az énekes. Ugyanez a lány éppen egy kis robotot próbál kimenekíteni a katonák karmai közül, akik üldözőbe is veszik a szökevényt.

Shou másnap iskolából jövet betéved egy elhagyatott raktárba (mellesleg a srác kissé antiszociálisnak néz ki), ahol csodák csodájára éppen a fent említett lánnyal találkozik, aki nem más, mint Inori, a popénekes.

Mivel a menekülő a találkozást követő első riadalom után megéhezik, így Shou ebéddel kínálja, de azonnal katonák törnek rájuk, majd elhurcolják Inorit, csupán a kis robotot hagyja hátra, illetve egy üzenetet, mely szerint egy Gai nevű személynek kell azt eljuttatni.

Shounak nem is kell sokat keresgélni, ugyanis hamarosan befut egy szőke hajú srác, és éppen a Shoura támadó katonákat is megfutamítja. Egy fiatal lány pedig azonnal kitépi a kezéből a kis robotot. Nos, a szőke férfi, aki inkább nőnek néz ki, maga Gai, így a küldemény célba is ért. Ezután már csak Inorit kellene kimenteni, de ez már Shou feladata lesz, aki igyekszik is ennek eleget tenni, mivel valami miatt csak a lány érdekli főszereplőnket.

Az első részben máris belecsaptunk a lecsóba, nagyon mozgalmas volt, s kellően futurisztikus, inkább militáns vonalat képvisel az anime. Minden megvan, ami egy sci-fi be kell, Shou szupererővel felfegyverkezve indul Inori megmentésére, ám a részletesebb bemutatás csak a következő részre marad, mivel a történet és maga a világ bemujjtatására az első részben már nem maradt idő. Gondolom elég fájtolós anime lesz, jó sok akcióval, hogy mi lesz, a későbbiekben kiderül, de a kezdés elég meggyőző volt. Nagyon nyomasztó hangulatú jövőképpel. Nézem tovább.

Un-Go:

Ha idén ősszel tobzódunk a műfaji változatosságban, akkor essék szó egy krimiről is. Az Un-Go számára nehéz lesz jól teljesíteni, ugyanis az első rész után egy Detective Conan reinkarnációnak tűnik, de számomra még a Yakumo is elég friss emlék, így elég nehéz lesz nem hasonlítgatni.
Shinjurou Yuuki egy hírhedt detektív, aki éppen egy milliomos partijára érkezik meg. Vele tart egy különös lány (?) is, aki folyton rajta csüng, na meg egy fiatal, 19. századi jelmezbe öltözött másik lány is (utóbbi egy fura pasa lánya, aki hiperszuper szerkentyűkkel teremt kapcsolatot a helyszínnel). Mit hoz a véletlen, a partin meggyilkolják az est házigazdáját, ugyanis mikor őt a színpadra szólítják, mindenki szeme láttára holtan esik össze. Ugyanis egy kést döftek a hátába. Megkeződik a nyomozás, és az is kiderül, hogy Inga, Yuuki társa képes átváltozni felnőtt nővé, és ki tudja szedni az elkövetőkből a vallomásukat (ezek szerint magical girl, vagy hermafrodita, mert első ránézésre képtelenség a nemét megállapítani, meg az animék esetében amúgy is ki tudja...).
Az első rész nem nyűgözött le túlságosan, előjöttek a hagyományos krimis megoldások: egy kis részletelemzés, következtetések levonása, stb. Ráadásul még a történet is iszonyat érdektelen volt, szóval eddig nagy csalódás ez a sorozat, és nekem a karakterdizájn sem tetszik. Kap még esélyt, de eddig nem nagy durranás.

(Bocs, hogy a második fele a bejegyzésnek összecsapott lett, ezt már korábban, még friss élménnyel írtam meg, de a kurva kibaszott Blogger valamiért mostanra benyelte a második felét, így már nem tudok túl sokat írni, mert nem friss élmény volt, de a lényeg azért átjön. Remélem.)

Első benyomás: Persona 4: The Animation és Phi Brain

2011-10-16T10:56:00.000+02:00

Persona 4:
Ismét egy népszerű konzoljáték kapott animeadaptációt. A Persona 4 még 2008-ban jelent meg, és a játék nagyon jó kritikákat kapott. Csak idő kérdése volt egy újabb animációs sorozat bejelentése, és ez most, 2011 őszén meg is érkezett. Leszögezem, nem ismerem a Persona univerzumot, mint játékot. Egyedül a Trinity Soul animét láttam évekkel ezelőtt, bár a rajongók szerint elég rosszul sikerült, s mit ne mondjak, nekem sem tetszett annyira, pedig egyáltalán nem vagyok otthon ebben a játékban. A Persona 4: The Animation ennek ellenére kap egy esélyt, mivel köze sincs a Trinity Soulhoz.

Egy titokzatos jelenttel kezdünk, amelyben Igor, a nagyorrú öregember, és Margaret, a fiatal nő egy limuzinban jósol valakinek, mozgalmas jövőt ígérve. Ezután főszereplőnk, Narukami Yuu a vonaton tér magához, és felismeri, hogy álmodta az egészet. Yuu egyébként Inaba városába tart, ahol nagybátyjával és annak kislányával fog élni. Inaba finoman szólva sem a világ közepe, de Yuu hamarosan tapasztalja, hogy nem lesz sok ideje unatkozni. Miután az új középiskolában megismerkedik Chie-vel, a közvetlen lánnyal és Yusukéval, a gazdag bolttulajdonos fiával (utóbbit egyébként a kukából szabadítja ki, ugyanis Hanamura Yusuke valamilyen módon fejjel lefelé beleszorult), hamar kezdetét is veszik a fura történések.

Este, pontosabban éjszaka aztán furcsa dolgot észlel. Egy csupán éjszaka működő tévéadó, a Mayonaka TV (amiről korábban már halott iskolai pletykákat) adása közben a televíziókészülék szinte magába szippantja Yuu kezét. Az eset másnap délután Yusukéék boltjában megismétlődik, de akkor már Chiét és Yusukét is magával rántja a különös világba. Itt felbukkan egy furcsa, gömb alakú lény, aki szemüveget ad Yuunak, majd egy újabb váratlan lénytámadás miatt kereket old. Yuu pedig harcba száll a fura ismeretlenekkel.

Ha még ez sem elég különös, a városban gyilkosságok is történnek, először egy fiatal nőt találnak fellógatva egy antennán, nyilván valami köze van a történésekhez ennek is.

Az első rész elég fura volt, most nem nagyon tudom még hová tenni a sorozatot. A játéknak utána olvasva elég érdekes sztorinak ígérkezik, persze kérdés, mennyire fogják elbaltázni a feldolgozást. Mindenesetre a Trinity Soulnál érdekesebbnek ígérkezik. A zenék nekem nagyon furcsák, olyasmik, mint egy nyugati rajzfilmben, és a rikító narancssárga háttér is eléggé eltér az anime komor, rejtélyes hangulatától. A karakterdizájn érdekes, hasonlít az elődhöz, de nekem valamiért nem tetszik teljesen, elég érdekes a főszereplő srác arca.

A hangulatra a szürkés, komor színvilág jellemző, a városban szinte állandó a köd, ez még misztikusabbá tette az első részt és magát a helyszínt is.

Tovább nézem és szurkulok, hogy egy jó sorozat legyen ebből.

Phi Brain:

Adva van egy srác, név szerint Daimon Kaito, aki nagy tehetséggel rendelkezik a puzzleben. Bár számára a soduku rejtvények megfejtése is csak pár másodperces munka. Éppen ezért a puzzle klub elnökétől kap egy titokzatos szerkezetet. A mini számítógépben rejtvények vannak, s ezek megfejtésével automatikusan meghívást kap egy bizonyos Minotaurusztól egy puzzle párbajra. Kaito elutasítja, ám híre terjed egy elásott labirintusnak az iskola alatt, így Kaito, retardált tsundere oldalbordájával felfedezőútra indul
Egy szóval jellemezheő: szar! Az első részben az összes shounen fight klisét megkapjuk: idióta főhős, titokzatos kihívás (hasonlóan debil rejtőzködő szereplőtől), majd egy élethosszig tartó párbajsorozatba való kényszerítés, idegesítő kurva, blabla, ennyi. Semmi egyediséget, vagy izgalmat nem mutat, a karakterdizájn pedig az utóbbi évek legrosszabbika. Ilyen art már tíz évvel ezelőtt is nagyon gáz volt, nem hogy 2011-ben. Szerencsére sokan levágták, hogy ez is egy tucat fight sorozat lesz és lassan a helyükön kezelik az ilyen gagyiságokat, bár még vannak fura alakok, akik nagyon jóra értékelték az első epizódokat. Igaz, eddig a Kimi to Boku sem egy nagy eresztés, de ez még attól is gagyibb, sőt a szezonban sok helyen a legrosszabbnak tartott Horizon in the Middle of Nowhere-től is gyatrább sokkal.

Történet. 1/5
Grafika: 1/5
Egyediség: 1/5
Karakterek.1/5.
Folytatás? Nem, kösz.

Első benyomás: Tamayura - Hitotose és Chihayafuru

2011-10-13T10:00:00.000+02:00

Tamayura - Hitotose:

Fuu, az utolsó éves alsó középiskolás lány boldog barátságban él Chihiroval, kissé szentimentális és nyápic barátnőjével. Fuu édesapja nem régen halt meg, és erre barátnője akarva-akaratlanul is mindig emlékezteti, majd gyorsan bocsánatot is kér, s Fuu helyett kezd el bőgni. A lány szomorkodás helyett végül elkéri édasapja fényképezőgépét, s megfogadja, hogy minden számára kedves pillanatot meg fog örökíteni. Mivel apja nagyon szeretett fényképezni, így ő is ezt az utat választja önkifejezéshez. Egy napon azonban édesanyja egy vidéki városba küldi tanulni, így Fuu elszakad Chihirótól.

A karakterek nagyon moék. Gondolom sok nézőt meg lehet ezzel fogni, de én inkább a történetre leszek kíváncsi. Mivel abszolút semmi nem derült ki ilyen szempontból az első részből, még kap esélyt néhány hétig. lehet belőle egy nagyon aranyos kis sorozat, de egy unalmas slice of life is. Meglátjuk.
(Update: az első három rész alapján nagyon valószínű, hogy utóbbi, szóval dobva.)

Chihayafuru:

(Tudnám mit esznek a japánok az idióta címeken. Na mindegy.) Chihaya középiskolás lány (mi más), aki szép és kedves, de alapjáraton nem sok kedve van semmihez. Egy nap találkozik gyerekkori barátjával, és a vonaton ennek köszönhetően felidézi a három évvel ezelőtt történteket.

Akkor még Tokióban megismert egy csendes, visszahúzódó fiút, Aratát, akit mindenki kiközösített. Azonban a fiú elárulja neki, hogy imádja a karuta nevű kártyajátékot (számtalan típusa van, lényege, hogy a témának megfelelően a lapokat egymáshoz kell párosítani - részletesen erről itt) Chihaya is megszereti a játékot, s mivel a nővére egy híres modell, ezért neki sem ártana valamit kezdeni az életével.

Röviden ennyi, de meglepett, hogy mennyire tetszett az első rész. Első nekifutásra egy idióta kártyázós, párbajos hülyeségnek gondoltam, de nagyon nem annak tűnik, szóval érdemel egy esélyt, mindenképpen nézem tovább, pedig eredetileg csak egy unalmas délutánon néztem bele. :)
A második rész is nagyon jó volt, egyre jobban kedvelem Chihayát és Aratát és a történet is jónak ígérkezik, így felkerül a listámra. :)

Super Rookie (2005)

2011-10-10T07:34:00.000+02:00

Elérkeztünk végre ahhoz a pillanathoz, amikor megszületik a blog első dorama bejegyzése. Már hónapokkal ezelőtt megígértem, hogy ezentúl távol-keleti drámákról is fogok írni, de mivel az animenézésnél már csak a doramázásra van kevesebb időm, így ez egy kicsit kicsúszott, de tudjuk, hogy ami késik, az nem múlik. :)

A Super Rookie egy 2005-ös romantikus vígjáték, amely egy fiatalember, Kang Ho története. A fiú, bár már túl van az iskoláskoron, még mindig szüleivel él, és munkája sincs. Anyja folyton nyüstöli, hogy keressen már végre munkát, mivel a családnak kevés a pénze. Nos, Kang Ho beadja a jelentkezését Dél-Korea egyik legnagyobb vállalatához, az LK-hez.

Kang Ho eleve esélytelen, hiszen jóformán semmilyen szakképesítése sincs, így a nehéz előpróbán jobbára csak össze-vissza ikszelget. Ennek ellenére hatalmas mázlija van, ugyanis a számítógépes tesztrendszer meghibásodik, így a nulla pontos teszt helyett maximális pontszámot ír jóvá Kang Honak. Mindenki meglepődik, amiért a fiúnak könnyen sikerül bejutni a nagyvállalathoz, de az anyja nagyon büszke rá. Persze a srác sejti, hogy valami hiba van a dologban, de hülye lenne nem kihasználni a lehetőséget.

Persze az a vezetőknek is hamar kiderül, hogy a rendszer hibázott, de mivel egy nagytekintélyű vállalatról van szó, a csúfos tévedést nem hozhatják nyilvánosságra, mert oda a jó hírnév. Így Kang Ho az LK munkatársa lesz.

Ezalatt a befutott Bong Sam éppen barátnőjével, Mi-okkal szakít. A fiú bunkó módon kidobja a lányt, s inkább a szép, ám kényes és hiú munkatársával kezd el járni. Mi-ok éppen le akar ugrani az egyik szöuli hídról, ám pechjére (vagy szerencséjére?) éppen arra jár Kang Ho, aki lerángatja a korlátról. A lány ugyan elfut, de a fiúnak rögtön megtetszik. Mit hoz a véletlen, Mi-ok is éppen az LK-nél dolgozik, így nem szabadulhat Kang Ho-tól, de még jó ideig a szintén munkatárs Bong Sammel lesz elfoglalva.

Így első olvasásra egy átlag szappanoperának tűnik a sorozat, de nem az. Ez a szerelmi háromszög sokkal elviselhetőbb, mint gondolnánk, és inkább Kang Ho szerencsétlenkedéseire fókuszál a sorozat. Mivel a srác elég szerencsétlen, így kemény napok várnak rá a cégnél, mert egy dolog a hibás tesztértékelés, de a munkában már bizonyítania is kellene valamit.

Mivel még angolul sem tud, sőt túl sok ismerete sincs a működést illetően, így valahogy ki kell húznia a kezdő napokat, ám további megpróbáltatások is várnak rá (pl. konferenciákon való részvétel, sőt a vezetőség is ellene esküszik össze, nem is beszélve Bong Samről, aki nem csak Mi-okot szeretné visszaszerezni, de gyerekkori sérelmek miatt is haragszik Kang Ho-ra.)

Én nagyon mulatságos kis sorozatnak találtam, sokkal többet kaptam tőle, mint amit vártam. Bár az alaptörténet magában elég abszurd, de ha ezen túllépünk, akkor mulattató, mókás történetet kapunk. Szerintem a nagyvállalatokra jellemző kiélezett versenyhelyzet, a főnökök arroganciája és a rendszer lélektelensége eléggé reálisan van ábrázolva. A történet is intelligensebb, mint a dél-amerikai szemetek esetében. A két főszereplő, Eric, illetve a Mi-okot megszemélyesítő Han Ga In-t tudom elsősorban kiemelni a szereplők közül. A srác jól alakítja a kissé szerencsétlen, mulya, de szerethető és jóindulatú Kang Ho-t, míg Han Ga In a szerénységével és természetes szépségével bűvöli el, a nézőt.

A ázsiai humor kicsit más, mint a nyugati, de szerintem az amerikai debilkedésnél mérföldekkel jobb. Ha megszokjuk a dorámákat, utána már nem lesznek szokatlanok a színészek és a történet apró következetlenségei, abszurditásai sem. Én bátran ajánlom mindenkinek, akiket a történelmi sorozatokon kívül jobban érdekel a koreai filmipar.

A Super Rookie adatlapja a MyDramaList-en.

Kimi to Boku - első benyomás

2011-10-08T13:39:00.000+02:00

Az idény school life sorozatának tűnik, ami lehet nagyon jó és lehet elég unalmas is. Nos, az első rész nekem annyira nem jött be, bár elég kedves volt, de nem különösebben érdekes. Persze az első rész alapján még nem ítélek, így meglátjuk, hogy mi fog kisülni ebből.

Négy jóbarát a főszereplő: az érzékeny és túlságosan is feminim (kissé idegesítő) Shun, a mogorva és kedvtelen Kaname, illetve az ikerpár Yuki és Yuta. Ők már tizenhét éve barátok, együtt élték át az óvódás kort és az iskolát is. Éppen Kanamét csesztetik, amiért ilyen mogorva és felemlegetik, hogy régen kedvesebb és aranyosabb volt, még az óvónénibe is szerelemes volt kiskorában. :D Kaname ennek nem nagyon örül, és hogy végre leszálljanak róla, elhatározza, hogy iskolai klubot keresnek Yukinak.

Nos, a fiú a kézilabdában nem túl jó, a kosárban már jobb, nyilat fogva életveszélyes, még a judoban is túl agresszív, és a kés sem túl biztonságos a kezében, így a főzőklub is kizárva. Reménytelennek tűnik, hogy Yuki bárhova is csatlakozzon, míg végül kinyögi, hogy imádja az animéket és mangákat, így elhurcolják a mangaklubba. Ezzel Kaname lerendezettnek tekinti az ügyet és faképnél hagyja a csapatot. Később Yuki mégis a "Menjünk haza" klubhoz csatlakozik, amin Kaname kiakad.

Hát ennyi volt az első, bevezető rész. Végül is elsőnek nem rossz, de remélem, hogy a többi rész már felpörög egy kicsit, és nem ilyen langyi témákkal akarják kihúzni az egész évadot. Igaz, jön majd még egy cserediák is, ő hátha felrázza kissé kedvetlen hőseinket. Végül akár még érdekes lehet a fiúbarátság bemutatása, mert általában csak a lányokat mutatják így be.

A karakterdizájna a J.C. Stafftól megszokott, kissé érdekes, pasztellszíneket előnyben részesítő megoldás. Láttam már jobbat, de igazán szokható. Csak a szereplők szeme furcsa kicsit, olyan, mintha folyton hunyorognának, és az ikrek szerintem kicsit kancsik is. :D Shun túl feminim, és a beszéde is nőies, ami engem idegesített. Csak egy kicsit legyen pörgősebb és érdekesebb a többi rész és jó lesz ez.

Első benyomás: Bakuman 2

2011-10-05T12:55:00.000+02:00

Takagi és Moritaka története folytatódik. Az első sorozat ott ért véget, hogy a Detective Trap című történet végre sorozatkiadásra kerül, de ezzel egy időben Hattoritól Miura veszi át a fiúk mangájának szerkesztését. Bár Takagi és Moritaka nem örülnek ennek a fejleménynek és az új szerkesztő is kissé túl lelkesnek tűnik, azért kénytelenek elfogadni a helyzetet. Miura megfogadja, hogy a lehető legjobbat fogja kihozni magából. Rögtön be is szerez egy segédszerkesztőt és két segédet a fiúknak, így már jobban a történetre és a főbb dolgokra koncentrálhatnak.

Emellett még hivatalosak a kiadó újévi partiára is, hiszen most már ők is szerzők.

Itt találkoznak Niizumával, és egy újabb tehetséges mangakával, Hiramaruval, aki elég furcsa szerzet, és tehetsége ellenére is nógatni kell, hogy rajzoljon. Hiramaru még Eijinél is tehetségesebb és nagyobb név, így Moritakáéknak még jobban össze kell kapniuk magukat.

az első sorozat hozta a színvonalat, nekem nagyon tetszett. Az animáció és a grafika kifogástalan és szinte pontosan követi a manga eseményeit. Nagyon kidolgozott volt, olyannyira, hogy szerintem még ez a második sorozat is kevés lesz, hogy végigvigyék az egész mangát. Kissé lassú és részletes volt az első évad, de szerintem ez egyáltalán nem baj. Nekem az új sorozat zenéi is jobban tetszenek. Takagi szerintem túl idős hangot kapott, amit megszoktam már, de még minden részben kicsit furcsa elsőre. A J.C. Staff ismét nagyon jó munkát végzett, a grafikára sem lehet panasz. Szóval esélyes, hogy a második sorozat is az etalonok között legyen, én nagyon várom a további fejleményeket! :)

Őszi MondoCon 2011.

2011-10-01T14:02:00.000+02:00

2011. október 8-9-én ismét megrendezésre kerül a MondoCon. A szokásoknak megfelelően ismét a Hungexpo ad otthont az eseménynek. A szervezők számos programmal várják az érdeklődőket, lesz harcművészeti bemutató, AMV verseny -és vetítés, Cosplayverseny, karaoke, konzolozás, mangakissza, előadások és sok más mellett természetesen a legújabb mangakötetek is megvásárolhatóak majd.

Részletes infók és program a hivatalos oldalon.

Összegzés: Ikoku Meiro no Croisée

2011-09-27T14:56:00.000+02:00

Egy japán lány kalandjai Párizsban, avagy Yume és a Claude család mindennapjai. Nagyon kedves kis sorozat indult nyáron, és nem csupán az Usagi Drop bűvölhette el a rajongókat. Ugyanis az Ikoku Meiro no Croisée legalább annyi kellemes percet tartogatott a nézők számára. Yune, a párizsi élettel ismerkedő kislányt könnyű megszeretni, hiszen mindenkinek segíteni akar. Nos, néha talál túl segítőkész és jószívű is, amivel magát és patrónusait is veszélybe sodorja. Őt igazából csak a jó szándék hajtja, hiszen minél jobban meg akarja ismerni a francia szokásokat, cserébe viszont ő is mesél hazájáról, főleg a keleti kultúráért és szokásokért rajongó Alicenak, akivel később jó barátok lesznek.

Claude és Oscar, akik befogadják Yumét, hamar megkedvelik a közvetlen kislányt, aki arra is rádöbbentje őket, hogy a sajátjukétól eltérő kultúrák és szokások, ha először furcsák is, de nem szokhatatlanok, és mindenképpen tisztelendőek. Yume mindenkivel nagyon bizalmas, és még a bajkeverőknek is hajlandó megbocsátani.

Az animében a francia és japán kultúra különbségét mutatják be, de mivel Párizsban játszódik, ezért a francia környezet miatt az előbbi hangsúlyos. Igazi századeleji hangulat és a francia főváros egyedi hangulata járja át az animét, bár a helyszín legtöbbször a Galerie du Roy, a hatalmas áruház. Én hiányoltam, hogy nem fordítottak több figyelmet a francia főváros bemutatására, ha már a kultúra erős szerepet játszik benne. Ennek ellenére is nagyon jó szórakozás volt, minden része aranyos és szerethető volt. A karakterdizájn szép, bár nem a legjobb, a zenékkel sincs komolyabb baj, a háttérmuzsikák franciás hangulatot árasztanak. Én várom a következő évadod, és mindenkinek ajánlom megtekintésre ezt az animét.

9/10.

Tetszett:

- hangulat, helyszín

- zenék

- szereplők nagy része

- animáció, hátterek

- témaválasztás

Nem tetszett:

- a kultúra és hely bemutatására egy kicsit több időt szánhattak volna, ha már Párizs a helyszín

- karekterdizájn: szubjektív. Nem csúnya, de kissé érdekes anatómia jellemző az emberekre. Claude sokszor kiállhatatlan.

Butoh és Előadóművészeti Fesztivál

2011-09-23T19:55:00.000+02:00

Az Érintéspont művészeti Alapítvány idén is megszervezi a 2009-től folyamatosan jelentkező Butoh és Előadóművészeti Fesztivált. 2011. szeptember 26-tól programok széles választéka várja a japán kultúra iránt érdeklődő közönséget.

A japán művészeteket bemutató Butoh és Előadóművészeti Fesztiválfőszervezőjeként (2009 óta) az alapítvány nagy hangsúlyt fektet a nyugati és keleti tradicionális és kortárs kultúrák közötti párbeszéd elősegítésére, hosszútávú célja pedig egy, a japán kultúrát népszerűsítő hálózat létrehozása Kelet-Európában.

A programokról és magáról a kiállításról részletes tájékoztató található ezen az oldalon.

Usagi Drop összegzés

2011-09-21T07:23:00.000+02:00

Előre bocsátom, hogy új kedvencem született ezzel az animével. :) 2011 legjobb sorozata. Daikichi és Rin története 11 részben érkezett meg, de fogalmam sincs, hogy miért nem folytatták az animét tovább, mert a mangából még bőségesen van anyag. Igaz, mostanában rákaptak a japánok a rövid évadokra, de nagyon remélem, hogy tavasszal máris érkezik majd a folytatás. Igaz, egy olyan történet, ahol nem tinik hadonásznak kardokkal, és véres leszámolások sincsenek, és nem tipikus fanservice-parádé, elég nagy rizikót jelenthet.

Első benyomás.

Bárkinek jó szórakozás ez az anime, hiszen valamennyi része olyan szívet melengető és aranyos, hogy azt nem lehet leírni szavakkal. Nekem leginkább a realitása tetszett, bár igaz, hogy Daikichi elég szerencsés volt Rinnel, mert egy fiúval sokkal rosszabbul járhatott volna. :D Mindenesetre meglepően simán veszi az akadályokat, ahhoz képest, hogy eddig megrögzött agglegény volt. Rin anyját nem nagyon szerettem, mert elég elítélendő, hogy teljesen lemond a saját gyerekéről, bár őt egyelőre még nem nagyon ismerhettük meg, de ettől még nem igazán tudtam jobban megérteni.

Titokban reménykedtem, hogy Daikichi közelebb fog Kouki-kun anyukájához kerülni, nagyon szép család lennének ők négyen, ahol mindenki szeret mindenkit.

Nem szaporítom tovább a szót, mert ezt mindenkinek látnia kell. Nehéz írásban visszaadni azt a nagy szeretetet, amit ez a sorozat áraszt magából. Legyen mindenki ilyen boldog! Csont nélküli 10-es ez az anime, én semmilyen hibát nem találtam benne. Nézze mindenki!!! :)

Kawaii! :D

No. 6. összegzés

2011-09-17T19:30:00.000+02:00

Lassan véget érnek a nyári sorozatok, és ideje megvonni a mérleget. Elsőként a No. 6. című anime ért véget, lássuk az ígéretes sorozat mit nyújtott.

A történetről most nem írnék sokat, mert az első bejegyzésben már volt róla bőven szó.

Sion és Nezumi megpróbáltatásait 11 részben követhettük végig. Eleinte nagyon tetszett a sorozat és most, a végén is azt mondom, hogy az idei év egyik kiemelkedő animéje. Leginkább a sci-fi műfajába lehetne sorolni, hiszen egy alternatív jövőben, egy fiktív nagyvárosban játszódik, ami hamis ideológiákra és hazugságra épül. A Hatos Zóna sorsa eleve pusztulásra van ítélve, két főhősünk pedig a hamis hazugságok ellen harcolókat személyesítik meg. A kételkedés és a gyanakvás fontos szerepet játszik a történetben, bár a felvilágosodás sok esetben a pusztulássál is együtt jár.

A sorozatban egy légvárakra épülő futurisztikus nagyváros pusztulását láthatjuk. Kísértetiesen hasonlít a No. 6. mondanivalója a valóságos emberi helyzetekre. Az ember mindig mindent el szeretne venni és a lehető legkisebb árat fizetni érte. Maga a Hatos Zóna nagyon hasonlít egy diktatórikus államra. Valamennyi gondolkodó embert a hatalom saját ellenségének tekinti és előbb-utóbb végez vele. Ezért fogja menekülőre Sion és Nezumi is, azonban mindketten felvállaják a lázadó szerepét, a végkifejletben pedig azért izgulhatunk, hogy sikerül-e lebuktatniuk a hamis eszmékbe ragadt metropoliszt, és egyáltalán tűlélik-e ez a nagy küldetést. Kiderül minden, ha végignézed a No. 6.-ot. :)

Igaz, én egy kicsit bonyolultabb és tudományosabb történetre vártam, és szerintem elég kevés időt is szenteltek arra, hogy bevezessék a nézőket a szereplők motivációinak megismertetésébe és túl gyorsan zárták le a történetet, szerintem egy rész még belefért volna. Így a fő jelentekre már nem maradt sok idő, a végső leszámolás is az utolsó részben jön el, amit nem húztak el, de szerintem nem is nagyon dolgozták ki a Sion-Nezumi-Safu szálat. Már elkezdtem az eredeti regényt is, kíváncsi vagyok, hogyan sikerült adaptálni a dolgokat. Egy kötet után úgy látom, hogy szorosan követte azt anime az eredeti cselekményt, viszont a szereplők lélektani kidolgozása felületesebb az animében és ez elég nagy probléma.

Sokan panaszkodtak a boys love szálra is, de ez hülyeség, mivel ez egyáltalán nem hangsúlyos az animében, szerintem nem is zavaró, tehát ezért nem panaszkodhat senki (mondjuk, ennyi éppen elég volt belőle, mert nem ez a lényeg itt). Aki csak emiatt kezd bele a sorozatba, csalódni fog. A kissé összecsapott befejezést leszámítva nekem nagyon tetszett a sorozat. Az animáció és karakterdizájn végig minőségi, az utolsó részre az endinget is nagyon megkedveltem, sőt, igazán illett is ehhez a történethez. Annyit elárulok, hogy nem egészen happy end a befejezés, de nekem így is nagyon bejött, nem a cukormázas hollywoodi sablonokat durrogtatták legalább.

Kis hibákat leszámítva, nagyon jó sorozat, amit mindenkinek ajánlok. A történet követhető és nagyjából mindenhol világos, a szereplők is jól eltaláltak. 9-est adok rá, főleg a hamar lezavart végkifejlet miatt.

Tetszett:

- történet

- animáció és dizájn

- szereplők

- ending

Nem tetszett:

- összecsapott befejezés

Linkek az őszi szezonhoz

2011-09-13T12:00:00.000+02:00

Nemrég belinkeltem az új szezon poszterét, most pedig jöjjenek a hivatalos oldalak is, így aki tud japánul, nyugodtan szemezgethet a felhozatalból.

TV sorozatok
Battle Spirits Heroes (szeptember 18., Sunrise)
Cross Fight B-Daman (október 2.)
Hunter X Hunter (2011) (október 2., Madhouse)
Chihayafuru (október 4., Madhouse)
Boku wa Tomodachi ga Sukunai (október 6., AIC Build)
Mobile Suit Gundam AGE (október 9., Sunrise)
Hidamari Sketch Special (október 29., SHAFT)
Ben-To (október, David Production)
Guilty Crown (október, Production I.G)
Un-Go (október, Bones)
Horizon on the Middle of Nowhere (Kyoukai Senjou no Horizon)(október, Sunrise)
Persona 4 the Animation (október, AIC ASTA)
Shinryaku!? Ika Musume (október, Diomedea)
Shakuagan no Shana III (Final) (október, J.C. Staff)
Working'!! (október, A-1 Pictures)
Maken-Ki! (október, AIC)
Kimi to Boku. (október, J.C. Staff)
Fujilog Second Season (október)
Fate/Zero (október, ufotable)
Mashiro-Iro Symphony (október, Manglobe)
Last Exile: Fam, the Silver Wing (Ginyoku no Fam) (október, Gonzo)
Phi Brain: Kami no Puzzle (október, Sunrise)
Tamayura ~Hitotose~ (október, Hal Film Maker)
Sekai-ichi Hatsukoi Second Season (október, Studio DEEN)
Fourth/Untitled Lupin III TV Series (2011.ősz, TMS Entertainment)
Bakuman. Second Season (2011.ősz, J.C. Staff)
Maji de Watashi ni Koi Shinasai!! (2011.ősz, Lerche)
Mirai Nikki (2011.ősz, asread)
C3 -Cube×Cursed×Curious- (2011.ősz, Silver Link)

OVA, ONA
Astarotte no Omocha! EX (szeptember 7.)
Busou Shinki Moon Angel (szeptember, Kinema Citrus)
Kami nomi zo Shiru Sekai OAD (szeptember 16.)
Deadman Wonderland OAD (október 8.)
Queen`s Blade (2011) (október 29.)
Eiyuu Densetsu: Sora no Kiseki The Animation (november 25., Kinema Citrus)

Filmek
Gekijouban Tennis no Ouji-sama: Eikoku Shiki Teikyuu Shiro Kessen! (szeptember 3., Production I.G)
Hotarubi no Mori e (szeptember 17., Brains Base)
Momo e no Tegami (szeptember)
Toaru Hikuushi e no Tsuioku (október 1., Madhouse)
Eiga Suite Precure: Torimodose! Kokoro ga Tsunagu Kiseki no Melody (október 29.)
Mardock Scramble The Second Combustion (szeptember 3., Go Hands)

Források:
http://www.moetron.com/
http://www.fansubwiki.com/
http://anidb.net

A japán kultúra kincsei Zalaegerszegen

2011-09-09T09:00:00.001+02:00

Ma és holnap, vagyis 2011. szeptember 9. és 10.-én japán kulturális kiállítást rendeznek a zalaegerszegi Városi Hangverseny és Kiállítóteremben.

A két nap során egyebek közt interaktív színházi előadás, az Ataru Taiko ütőegyüttes koncertje és harcművészeti bemutató várja a távol-keleti kultúra iránt érdeklődőket, de beavatást nyerünk a teaszertartásba, s a japán versek világába ugyancsak, valamint megkóstolhatjuk a sushit is. A fesztivál keretében kiállítás nyílik a japán kultúra hagyományos kincseiből, a mintegy 300 tárgy és műalkotás között láthatunk kimonókat, legyezőket, gyermekre szabott szamuráj páncélt, maszkokat, lakk tárgyakat és művészi fotókat egyaránt.

A kiállítás több programot is magában foglal. Az egyes rendezvények részletes programja itt olvasható.

Forrás: Magyar-Japán Baráti Társaság

Arrietty a csenőmanó

2011-09-05T15:02:00.000+02:00

A legújabb Ghibli film immár magyar feliratos verzióban is elérhető az Animeaddicts oldalán.

Arrietty a kis manólány egy nyugalmas, vidéki rezidencia alatt éldegél szüleivel. Élete elég egyszerű, hiszen a csenőmanók az emberektől vesznek kölcsön ezt-azt, ami az életükhöz elengedhetetlen. Cukor, papírzsebkendő, vagy éppen, amire szükség van. Egy dologra kell ügyelniük: az emberek észre ne vegyék őket, mert akkor menekülni kénytelenek a kíváncsiságuk elől.

Hosszú ideig nincs is ilyen gondjuk, mert a fentiek nem sejtik, hogy egy kis ház húzódik meg otthonuk padlója alatt. Azonban egy nap Sho, a szívbeteg kisfiú érkezik meg a vidéki házba, aki rögtön az első pillanatban megpillantja a kalandvágyó Arrietty-t. Bár a többiek előtt hallgat a felfedezéséről, kíváncsian figyeli, hátha ismét felbukkan a kis pöttöm teremtmény. Nem is kell sokáig várni, hiszen Arrietty még aznap éjszaka, édesapjával ismét felfedező útra indul, Sho pedig ismét lefüleli őket. Úgy tűnik, az emberek megneszelték, hogy manók élnek a házban, így nyugodalmas életük véget ért.

Nagyon kedves és szeretni való kis egész estés mesefilm, melyet az egész család élvezni fog. Nekem annyira tetszett, hogy a Vándorló palota után rögtön ez lett a második kedvenc Miyazaki filmem. A Ghiblihez hasonló magas színvonalat most sem hiányolhatjuk. A falevelek, a fűszálak nagyon realisztikusra sikerültek, szinte olyan, mintha a valódi természet kelt volna életre. Nekem nagyon tetszett a grafika is, elbűvölően szépen sikerült visszaadni a természet csodáit. A szokásos témák, mint a barátság, az összetartozás és közösségi identitás most is fontos szerepet játszanak a filmben. Gyereke számára is nagyon élvezhető alkotás, főleg a kisebbek szerethetik meg, mert még ő előttük is felfedezésre vár a nagyvilág, és Arriettyhez hasonlóan kicsit ők is bizonytalanul mozognak a nagy ismeretlenben.

Számomra ez a film tökéletes, nem tudok rosszat mondai rá. Remélem hamarosan egy tévéadó is a műsorára tűzi.

Ikoku Irokoi Romantan

2011-09-01T18:10:00.000+02:00

Eredetileg Yamane Ayano mangakötetéből készült kétrészes OVA, mely 2009-ben debütált. Én most csak az animéről írok, mert a mangával még nem foglalkoztam. Elég legyen előzetesen annyi, hogy az Antik Bakery mellett ez az a sorozat, amit feltétlenül ajánlok a BL/yaoi rajongóknak.

Főszereplőnk, Ranmaru a Yakuza feje, és mint ilyet még a széltől is óvják, ennek köszönhetően nagyon elkényeztetett és szemtelen. Éppen egy olaszországi kiránduláson vesz részt, de ez nem nagyon érdekli, ugyanis magán kívül most sem foglalkozik igazán mással. Még menyasszonyát, Kaorut is elhanyagolja. Egyébként nagyon különös páros ők ketten, mert láthatóan egyiküknek sem fűlik igazán a foga a közös élethez. Kaoru mindenáron le akar lépni Ranmarutól, és az éppen betoppanó szőke olasz férfi (bár olaszban én még nem nagyon láttam szőket, de annyi baj legyen XD), Alberto kapóra is jönne, csak éppen helyette inkább Ranmaru kelti föl az érdeklődését.

Alberto egyébként nem simán buzi, hanem egyenesen Japán-buzi, így Ranmaru személyisége mellett származása is lenyűgözi a férfit. Ha már így állunk, gyorsan összeismerkednek, és hamarosan kezdetét veszi a meglehetősen izgalmasra sikerült olaszországi kirándulás, ugyanis Ranmarut először Kaoru hagyja teljesen faképnél, így a fiú kénytelen lesz egyedül bolyongani az olasz országúton, míg Alberto ismét a segítségére siet. De ha ez sem lenne elég, a rivális banda még el is rabolja, sőt, egzotikus távol-keleti prostituáltként vénembereknek árulja.

Azért is ajánlom minden rajongónak az Ikoku Irokoi Romantant, mert én körülbelül így képzelek el egy jó yaoi animét. Sokat sírtam már, hogy a legtöbb ilyen cucc mennyire egy kaptafára készül és nem szól semmiről. Nos, remélem az illetékesek minél több példát vesznek majd erről az animéről. Elegendő akció, nagyon szép animáció és a műfajhoz képest elég jó történet kerekedett ki belőle, így teljes szívvel adom meg rá a maximális pontszámot. Valószínűleg minden yaoista megtalálja benne a számítását. :D Jó példa, hogy egy yaoinak nem feltétlenül sablonokról és érzelmi túlzásokról kell (csak) szólnia.

2011. őszi animék

2011-08-28T10:21:00.002+02:00

Megérkezett a poszter az őszi animékről, amely ugyan helyenként még picit hiányos, de majd javítom, ha lesz tökéletesebb verzió. (Update: új verzió feltöltve - 2011. 09.24.)

Nagyobb méretért katt a képre!

Magáról a szenzonról csak annyit, hogy első átnézés után nem vagyok lenyűgözve, hiszen csupa agyonrágott közhelyes témákról olvastam. Persze az igaz, hogy ilyen kis szösszenetek az égvilágon semmit sem mondanak a sorozatról. De attól még nem különösebben érdekel a többség. Egy csomó olyan folytatás lesz, aminek még nem láttam az elejét és nem is tervezem a jövőben, a maradék többsége meg ezerszer látott tucattéma, vagy teljesen érdektelen folytatás. Mondjuk kíváncsi vagyok, hogy a csapnivaló Sekaiichi Hatsukoi-ból még mi az istent akarnak ezek az idióták kihozni, de tudtam, hogy lesz folytatása. Mindegy, boldogítsák vele a rajongókat. :P

Viszont biztosan nézem majd a Bakuman 2-őt, a Zero no Tsukaima Kessakusent és talán még a Kimi to Boku-t is.

2012-ben jön a Zero no Tsukaima negyedik évada

2011-08-25T22:24:00.002+02:00

Az Animeaddictson jelent meg az alábbi hír:

"Az új évad 2012-ben jön. Az eredeti light novel írója, Noboru Yamagachi, már egy ideje a történet utolsó szakaszán dolgozik, és már eltervezte a befejezést is jövőévre. Azonban miután rákkal diagnosztizálták, elhalasztotta az utolsó előtti, vagyis a 21. kötet megírását, hogy a gyógyulására koncentráljon (a műtéte sikeres volt).
A light novelből eddig 3 anime készült, mindegyik a J.C. Staff jóvoltából. A történet egy varázsló iskolában játszódik, és a főszereplője Louise, aki annak ellenére, hogy egy nemesi család lánya, alig rendelkezik valami varászerővel, illetve Saito, a Louise által megidézett szolga."

Hír az Animeaddicts-on.

Az eredeti hír az Anime News Network-ön.

Szóval Louise és Saito kalandjai vélhetően befejeződnek. A cucc elég szép karriert futott be, négy sorozat - még ha elég rövid is -, nem sok animének adatik meg. Én várom a befejező adagot, bár a harmadik évad színvonala nagyot esett az előzőekhez képes, és maga a manga is a szokásos hárem-sablonokkal operál, így eget rengető újdonságot nem lehet tőle várni. de azért kíváncsi vagyok a befejezésre.

Genshiken

2011-08-23T19:58:00.000+02:00

Jó néhány évvel ezelőtt a megboldogult Animestars Magazinban olvastam még a Genshikenről, és úgy gondoltam, hogy egy otakukról szóló animét mindenképpen meg kell néznem. Elég hosszú időbe telt, amíg végül belekezdtem, és rövidsége ellenére is hosszúra nyúlt a megnézése. Sajnos azért, mert untam az egyes részeket, így nagyon lassan akarózott csak haladni. Végül kiszenvedtem magam vele, sajnos közel sem olyan jó ez a sorozat, mint ahogy azt egy ismertetőből gondolnánk.

A főszerepben a Genshiken egyetemi klub tagjait láthatjuk, amely leginkább a modern vizuális kultúra barátait tömöríti. A fentieken természetesen elsősorban a mangákat és animéket kell érteni. Elvileg otakukról szólna a sorozat, de nagyon nem sikerült az egész animés szubkultúra hangulatát visszaadni a Genshikenben. Barátaink mangákat olvasnak, animéznek, egyesek cosplayeznek is, és persze képregénykiállításokra járnak, de valahogy sohasem éreztem azt, hogy igazi otakuk lennének. Sajnos a Genshiken hangulata hagy némi kívánnivalót maga után, a történet sokszor semmiről sem szól, nagyon unalmas, mintha az egész stáb semmit sem tudott volna ezzel az animével kezdeni.

Hiányzik az igazi otaku-közösség belőle, én a szereplőkre legfeljebb csak azt mondanám, hogy nagyon szeretik a japán képregényeket és rajzfilmeket, de nem igazi japán otakuk (aki tudja, milyenek az igazi japán animebuzik, az rögtön látja, hogy nagyon gyengére sikerültek ilyen szempontból a szereplők. Nagyon nagy hátrány, hogy személy szerint én senkit sem kedveltem igazán meg, pedig ez egy ilyen sorozatnál elvileg lényeges lenne. Az egész szubkultúrából a képregénykiállítást akarták a legjobban megfogni a készítők, de ez sem sikerült jól jól. Komolyan, most kit érdekel, hogy néhányan a Comifesten árulnak, vásárolnak, és néznek ki a fejükből?

A karakterdizájn is elnagyolt. Azt éreztem, hogy a készítők a büdzsé tetemes részét az openingre fordították, így a többire már alig maradt pénz. A történet vége hirtelen lett lezárva, ez is nagyon lenagyolt, pedig nem kellett volna túl bonyulult lezárást találniuk a készítőknek. Mivel sok mindent nem tudok már írni róla: én nem nagyon ajánlom ezt az animét senkinek, egy tapasztalatnak jó volt, de a legrosszabb élmények közé tartozik számomra, és az is csoda, hogy végigszenvedtem az egészet.

Ano hi no Kimi wo Dakishimeta Nara

2011-08-17T09:53:00.000+02:00

Következzék megint egy boys love mangaajánló. A kissé hosszú című Ano hi 2008-ban jelent meg és mindössze kétkötetes. A történet Sakiya Haruhi mangaka tollából született, még a rajzok Yamamoto Kotetsuko keze munkáját dícsérik. Itthon levéssé ismert mangáról van szó, konkrétan nem hogy ismertetők nincsenek róla, de még egy olyan magyar nyelvű oldalt sem találtam, ami még említést is tenne róla. Ebből is látszik, hogy Magyarországon mennyire az agyonhypeolt cuccokhoz köthető fanpicsulásról szól a BL/yaoi műfaj. Én is véletlenül találtam rá a műre, és elsősorban az art tetszett meg nagyon, mivel a sztori csak a szokásos BL sablonokat hozza, de még így is méltatlanul ismeretlen ez a manga.

A történetről dióhéjban annyit lehetne elmondani, hogy két gyerekkori jóbarát történetét meséli el. Hidetoshi, 18 éves korában, a középiskolai ballagásán ismerte be a fiatalabb Kengonak, hogy meleg. A srác nem csinált ebből túl nagy ügyet, de azt nem sejtette, hogy Hidetoshi nem csupán coming outolt, hanem egyben szerelmet is vallott neki ezzel a beismeréssel. Mivel egyikőjük sem firtatta a helyzetet, ezért mind szépen elfelejtődött és folyt minden tovább a normális mederben. Azonban tíz évvel később kapcsolódik csak be az olvasó a történtekbe. Már mindketten felnőttek, a főiskola után pedig dolgoznak.

Azonban Hidetoshi egy nap összeverve állít be Kengohoz. Az ok egyszerű: erőszakos barátja megint elpáholta a srácot. Hidetoshi azonban ezúttal is számíthat Kengora, így itt húzza meg magát az éjszaka. Kengo pedig a továbbiakban jobban szívén viseli barátja sorsát. Azt javasolja a fiúnak, hogy hagyja el erőszakos szeretőjét, azonban Hidetoshi nagyon retteg attól, hogy senkinek sem kell majd és egyedül marad. Mivel régóta Kengoba szerelmes, ezért érzelempótlékként menekült ebbe a kapcsolatba. Persze egy idő után folyamatosan közelednek egymáshoz, ám addig egy hosszú lélektani utat tesznek meg mindketten, és csak a végén döbbennek rá, hogy együtt kell-e folytatniuk.

Számomra elsősorban az tetszett a mangában, hogy nem az akcióra ment rá a mangaka. Szexjelenet nagyon kevés van és az sem túl részletes. Ezzel szemben komoly pszichológiai-lélektani megközelítéséből vizsgálja a két barát kapcsolatát, amelyről a végkimenetelig nem tudhatjuk, hogy tovább lép-e az alkalmi szexkapcsolatból, egy mélyebb érzelmi dimenzióba. A történet maga nem túl bonyolult, de itt nem is az a lényeg. Szerencsére ennek ellenére sem éreztem vontatottnak, mivel az átlagos BL-től valamivel komolyabb perspektívából vizsgálja két férfi kapcsolatát. A két kötetnyi hossz pont elég, se nem összecsapott, se nem túlnyújtott így a történet.

A legerősebb pont szerintem mégis a rajz az Ano hi-ben. Ilyen szép grafikával csak nagyon kevés manga esetében találkoztam még. Yamamoto Kotetsuko igazi tehetség, nagyszerűen művészi kompozíciói igazi élvezetet nyújtanak olvasás közben.

Én bátran ajánlom minden BL rajongónak ezt a mangát, főleg, ha szeretik az igényesebb és kissé elvontabb perspektívát alkalmazó műveket.

Néhány kedvcsináló oldal:

Usagi Drop ending

2011-08-11T11:05:00.002+02:00

Ismét egy zeneajánló, ezúttal az Usagi Drop című sorozat endingjét, a High, High, High című dalt ajánlom mindenki figyelmébe, Kasarinchu előadásában.

Sekaiichi Hatsukoi összegzés

2011-08-08T10:19:00.000+02:00

Shungiku Nakamura második mangasorozatából készült anime. A népszerű boys love történeteket kreáló mangaka munkáival elsőként a Junjou Romantica útján ismerkedtem meg. Az nem nagyon tetszett, eléggé vontatottnak találtam, és sok szereplő sem lett szimpatikus számomra. Ennek ellenére a második animeadaptációval, a Sekaiichi Hatsukoival is megpróbálkoztam, amely az első részek alapján szimpatikusabbnak tűnt, mint a Junjou Romantica. Nos, Nakamura világa elég távol áll tőlem továbbra is, de erről majd később.

Ritsu Onodera, a híres kiadóvállalt vezetőjének fia a Marokawa kiadóhoz kerül kezdő szerkesztőnek. A vállalat shoujo mangák kiadásával foglakozik, de Ritsut inkább érdekli az irodalom, mint a mangák, így eleinte eléggé görcsöl, hogyan tud majd helyt állni. A beilleszkedést a nem éppen álomfőnök Masamune Takano is nehezíti, aki állandó cseszegeti Onoderát, rabszolgahajcsár munkatempójával. Róla csak később derül ki, hogy valójában Saga, Ritsu középiskolás szerelme (erről az első részt megelőző ovából többet is megtudhatunk), de egy kínos félreértés miatt a középiskola után megszakadt a kapcsolatuk. A továbbiakban nem sok minden fog történni, sajnos nagyon is jellemző Nakamurára, hogy eléggé idegesítő módon, apróságokon kasztja fönn a szereplőit, így a hátralévő részekben Ritsu és Takano egymáson fognak rágódni, és meglehetősen hosszú idő után kerülnek csak közel egymáshoz.

Ezen kívül még két pár történetét ismerhetjük meg, de ők csak amolyan töltelékszereplők. Nekem az az érzésem, hogy Nakamura mangáiba azért kerül bele mindig több szereplő, mert a főhősök egyébként abszolút hétköznapi története őrjítően túlnyújtottá és lapossá válna, ha nem oldaná néha több kisebb sztorival a főcselekményt. Yoshino, Hatori, Kisa és Yukina története jóval emészthetőbb, mint Ritsuéké, bár az ő személyükben sem sikerül eltávolodni a végletekig leegyszerűsített boys love bishounen kliséktől.

Feltűnő, hogy a szereplők, a Junjou Romanticához hasonlóan, mennyire itt sem tudnak kommunikálni egymással. Szó szerint, 12 részt húznak odáig, míg egy "I love you" elhangzik. Ezen kívül a sztori sem tartogat túl sok meglepetést, nem ismerjük meg a mellékszereplőket, de a főszereplőkről sem tudunk meg túl sokat a szerelmi motivációkon kívül. Számomra nagyon idegesítő volt, hogy bár a szereplők harminc körüliek (persze 20-nak néznek ki), de úgy viselkednek, mint a kisgyerekek. Duzzognak, morciskodnak, mosolyszünetet tartanak, ahelyett, hogy értelmes felnőttek módjára megbeszéljék a dolgokat. Amit a való életben azonnal megbeszélünk a párunkkal, azt a Sekaiichi Hatsukoiban képesek elhúzni valamilyen iszonyatosan mű és irreális drámázással, ami voltaképpen csak azt biztosítja, hogy egy sablonos love story hozza a pénzt, és hogy kitöltsön egy olyan történet egy rövidebb sorozatot, amit egyébként fél-egy órában is le lehetne zavarni.

Nos, a történet egyediségét tekintve a Sekaiichi Hatsukoi ugyanolyan unalmas, elnyújtott és középszerű, mint a Junjou Romantica. Igazából ugyanarról szól, mint az, csak más szereplőkkel és környezetben (bár még ezeken a sablonokon sem nagyon tudott túljutni a mangaka - lásd irodalmi környezet itt is, ott is.). Annyival jobb, hogy számomra a szereplők valamivel szimpatikusabbak, bár itt voltak, akiket a hátam közepére kívántam. (Takano totál idegesítő a hajcsár, érzéketlen főnök, és a szerelmi bánatban szenvedő áldozat kettős szerepében, az önjelölt "testőréről" már nem is beszélve.)

A karakterdizájnnal nem is lenne gond, de a szereplők olyannyira egyformák, hogy szinte csak haj -és szemszín alapján lehet megkülönbözteti őket. Emiatt a cselekményszálak közötti váltás elég nehezen megy a nézőknek.

Összességében nekem nem nagyon tetszett a Sekaiichi Hatsukoi, ugyanis több sebből is vérzik. Ritsut ugyan bírtam, de a szereplők kommunikációképtelensége, a dráma pózok és a totálisan idegesítő félreértések számomra teljesen tönkretették az animét. Azt hiszem, én egy jó idegig több Nakamura mangával és animével nem fogok törődni. Lezárás sem sikerült normálisra, tehát várható még folytatás, amire valőszínűleg én már nem leszek kíváncsi. Számomra Nakamura egy középszerű mangaka, aki inkább rajzolni tud, mint jó történeteket írni. Ennek ellenére van üzleti érzéke és jól el tudja adni a cuccait a BL-re éhes fangirl közönségnek (Többségük úgyis megelégszik a "kawaii" bishikkel, és még a teljesen logikátlan és idióta megoldásokon sem akadnak fönn).

Kíváncsi vagyok, hogy a BL mangakák mikor jönnek rá, hogy a műfaj nem zárja ki, sőt azért egyenesen elviselne a fiúszerelem mellet egy egyedibb, tartalmasabb cselekménysorozatot is, a sablonos szerelemi szenvelgések helyett.

Új dizájn és egyebek

2011-08-05T09:28:00.000+02:00

Másfél év után úgy gondoltam, hogy ideje egy kicsit frissíteni a blog kinézetén. Az előző dizájnt szerettem, elég egyedi volt, de mint mindennek, ennek is változnia kellett. Így a blog új kinézetet kapott. Egyszerű bloggeres sablon, ami szerintem elég jól néz ki, letisztult, de a megváltoztatott betűtípusnak köszönhetően szerintem nem túl tucatkinézetű. Itt már elérhetőek a Blogger.com által beágyazott lehetőségek is, mint például a postok közvetlen megosztása közösségi oldalakon. Ez az előző sablonnál valamiért nem működött, úgy látszik csak a házi sablonokkal kompatibilis. Mivel az előd alapvetően világos oldal volt, most a sötétebb tónusok mellett döntöttem, nekem amúgy is jobban tetszik a feketés színvilág. :D

Próbáltam egy egyedi fejlécet is létrehozni, ami nekem tetszik, első próbálkozásnak nem is lett szerintem olyan rossz. Egyik legnagyobb kedvencemből, a Death Note-ból való, szerintem az egyik legjobb animesorozatból . Új avatáromon szintén Yagami Light található, most valahogy ilyen hangulatban vagyok. :)

Tartalomban sok minden nem fog változni, csak annyi, amint az a fejlécből is látszik, hogy a blog bővülni fog dorama ismertetőkkel. Ez nem nagy újdonság, itthon is elég sok blog foglakozik már japán és koreai sorozatokkal. Nemrég én is nekikezdtem ezeknek, a netről nézem őket, mivel az itthoni tévék nagy ívben tesznek a távol-keleti filmekre, természetesen ezt is csak onnan lehet beszerezni. Ha mégis adnak egy-két koreai sorozatot, azok eléggé egy kaptafára készültek, pedig elég színes és sokoldalú az ázsiai filmes világ, lenne bőven miből választani. Szóval a közeljövőben ilyen jellegű bejegyzések is várhatóak, nem tudom, milyen gyakorisággal, mert ezekkel lassabban haladok, mint az animékkel, de folyamatosan, így amint végére érek egy-egy japán, vagy koreai szériának, írni fogok róluk.

Körülbelül ennyi lenne a változás, remélem tetszik az új kinézet, a közeljövőben is tartani próbálom a minimum heti 1-2 bejegyzés tempót, valamint a hazai, illetve nemzetközi animés világ hírei sem tűnnek el az oldalról. :)

Első benyomás: Blood-C

2011-08-02T15:16:00.000+02:00

Végül sikerült erre a sorozatra is időt szakítanom és megemlítenem itt, bár már több, mint egy hónapja vetítik, de mivel a lényeg még hátra van, és az utóbbi időben több új sorozatról is írtam, talán még belefér az első benyomások közé, noha időközben már 4 részen is túl vagyok.

Talán sokaknak nem ismeretlen ez a sorozat, ugyanis a Blood+ sorozat legújabb "fivéréről" van szó. A Blood - The Last Vampire film, harmatgyengesége ellenére is, meglepően sok utóterméket produkált, és a legelső anime, a film és a szintén csapnivaló Blood+ animesorozat után ismét felmelegítették Saya storiját, ezúttal Clampék segítségével. Japánban a mangaváltozat is idén májusban debütált.

A lány, apjával egy dögunalmas kis japán faluban tengeti az életét, illetve a helyi középiskolába jár, ami a gáz vidéki élethez képest meglehetősen modern, legalább is kívülről. A vidék nagyon csendes, a helyi fiatalok nem is igazán szeretik, koruknak megfelelően inkább a nagyvárosi életet szeretnék, de Saya mégis kedveli a környéket. Persze az ő élete azért korántsem olyan unalmas, ugyanis éjszakánként szörnyekre vadászik, az embereket megvédendően. Ezek a titokzatos lényeket a múlt idő gyermekei nevén emlegetik és legjobb foglalatosságuk, hogy az éjszaka beálltával emberekből lakmároznak. Saya pedig a kardja segítségével hatékonyan kaszabolja őket, noha a bestiák láthatóan ezt nem nagyon tolerálják. És nagyjából ennyi... Még az első négy részben sem történt ettől több. Sejtem, hogy ez az anime sem a pörgő cselekményéről lesz híres.

Az elődhöz képest több változás is Clampék számlájára írható. A Blood+-ban egyrészt kiméráknak hívták a szörnyeket, itt ugye a múlt idő gyermekei, és jóval változatosabb formában jelennek meg, mint az előző sorozatban, valamint kissé értelmesebb lényeknek lettek ábrázolva.

Saya maga nem olyan idióta és tenyérbemászó, mint a Blood+-ban. Karakterre nem szoktam ilyet mondani, de még elég tetszetős is lett. :D Hosszú haja van, így nem szopottgombóc fejű, mint az elődsorozatban. Ott elég idegesítő és szerencsétlen jellem volt, ami részben itt is igaz rá, hiszen elég szerény és kissé ostoba (vagy inkább naiv), de itt olyan szeretnivalóan ártatlan, nem pedig idióta.

Egyelőre nincs is olyan sok szereplő, fontosabb talán Fumito, aki a hely egyetlen vendéglőjét, a Guimauve-t vezeti és léthatóan nagyon ragaszkodik Sayához. Talán Kai-ra hasonlít a leginkább a Blood+-ból (legalább is külsőre, igaz idősebb). Rajta kívül eddig még néhány osztálytársat ismerhettünk meg, többek között az osztályelnök Itsukit, aki szerelmes a lányba, de az természetesen nem tudja a valós helyzetet. Gondolom a túl csendes, fekete hajú srác, Shinichiro is elég fontos szerepet kap majd, és Saya is ő utána érdeklődik a leginkább. Kanako Tsutsutori Saya tanára, szemrevaló tanárnő, gyanítom, neki is lesz szerepe majd (ha egy ilyen bombanőszerűséget beraknak, annak tuti kulcsszerepe lesz - persze lehet, hogy nem. :D)

A karakterek szépek, bár a Clamp stílusa nem a kedvencem, de eddig kifejezetten tetszett a Blood-C grafikája, mindenképpen kiemelkedik a nyári felhozatalból. A történet maga eddig nem sokat mutat, néhány apró részleten, az iskola környezet bemutatásán, baráti beszélgetéseken és a részenként kötelező zárásként felbukkanó hentelésen kívül nem derült ki sok részlet. Voltaképpen eddig minden rész ugyanarról szólt. Valami mégis sokkal jobban tetszik ebben, mint a Blood+ esetében anno.

No. 6. - első benyomás

2011-07-29T14:51:00.000+02:00

Egy igen érdekes animét fogok most bemutatni, amit eredetileg nem is terveztem be, de a véletlen úgy hozta, hogy láttam az első részét, mert elég sokan ajánlották és várták. És milyen jól tettem, hogy kivételesen hallgattam mások véleményére és belekezdtem a No 6-ba!

Az első gondolatom az volt, hogy a sorozat mennyire hasonlít hangulatban Miyazaki egész estés mozijaihoz. Másodszor, pedig, a történet, és az egész alternatív jövőt festő világ Mamoru Oshii filmjeit idézi bennem. Ha az utóbbiakra jellemző elvontság és már-már unalomba átcsapó filozofálgatás nem is jellemző erre a sorozatra, de semmiképpen egy sem egy tucatanimével van dolgunk.

Mert miből is áll a szezonok nagy része? Tucatshoujo-k, jópofiskodó, de dög átlagos vígjátékok, néhány zanzásított shounen, több folytatással is kecsegtetve, na és a kedvenceim: az abszolút tartalmatlan de bishisereget felvonultató, fanpicsamágnes pozőrködések, gusztustalan humornak maszkírozva (igen, kedves Uta no Prince-sama és hasonló rajongók, a kedvencetekről van szó! :P). Nos, a No 6, már csak a bevezetőben leírtak miatt is kilóg a sorból.

Adva van egy tinédzser, név szerint Sion, aki a No. 6 nevű városban él, amely egyik azon megmaradt metropoliszoknak, amelyek a pusztító háború után fennmaradtak a Földön. A tizenekettedik születésnapján azonban egy váratlan találkozás forgatja föl unalmas életét, ugyanis egy eléggé unalmas születésnapi ünnepség után egy fiú menekül a szobájába az erkélyen keresztül. Először csak Rat-nek (Patkány) mondja magát, és láthatóan a rendőrség elől menekül. Ezzel véget is ér a kaland, ugyanis, miután Sion elrejti a fiút, elválnak útjaik, és egészen négy évig nem is találkoznak újra.

Ekkor azonban már rejtélyes halálesetek történnek a városban, a parkban egy teljesen összeaszott holttestre bukkannak. A legfurcsább viszont, hogy még aznap, Sion egyik kollégája is hasonló módon hal meg. A férfi először másodpercek alatt évtizedeket öregedik, majd a halála is olyan gyorsan bekövetkezik, mint ahogy lepergett maradék élete. A bőre alól pedig egy méhhez hasonló parazita mászik elő. A rejtélyes eset felkelti a hatóságok figyelmét is, akik rászállnak Sionra. Mily' meglepő, barátunkat a régen eltűnt Nezumi, vagyis Rat menti ki a karmaik közül. A menekülés közben egy régen elpusztult városba jutnak, ahol néhány napig rejtőzködni kénytelenek., Ezalatt Sionnál is beindul az öregedési folyamat, de Nezumi megmenti az életét, ugyanis még idejében kiveszi a parazitát Sion testéből, így nem öregszik és hal meg, csupán a haja lesz ősz. Nyilván sok kérdésre kapunk még választ az animében, amit előzetesen 11 részesnek írnak. Nem ismerem a mangát és az előzményeket adó regénysorozatot sem, de remélem, hogy ennyi rész nem lesz túl kevés az animéhez.

Maga az animáció nekem tetszik, a hátterek különösen szépen kidolgozottak és a karakterekkel sincs semmi bajom. A történet nagyon érdekes, így kíváncsi vagyok a további történésekre. Annyit még, hogy az opening szerintem iszonyatosan rossz lett, de tényleg ez az egyetlen eddigi negatívum, amit el tudok róla mondani. Bízok benne, hogy végig érdekes, tartalmas és izgalmas lesz majd a történet (sajnos nem egyszer előfordult már, hogy az ígéretes sztorit csupán üres töltelékekkel tűzdelték meg a készítők). Az Usagi Drop és az IMnC mellett ezzel azért nem is olyan rossz a nyári felhozatal. :D

Első benyomás. Usagi Drop

2011-07-25T16:01:00.000+02:00

A harmincéves Daikichi nagyapja gyásszertartására érkezik haza családjához. Mint utóbb kiderül, az öreg 79 éves korában halt meg, ennek ellenére korántsem volt egy magába forduló bácsi, ugyanis szeretőt tartott, és hát egy kislánya is született, akit - kicsit érthetően -, mindenki elég hidegen fogad a házban. Rin-chan csendes, magába forduló és senkit sem zavar, így teljesen ellentétes Daikichi hugának neveletlen lányával. A két gyerek nem is tud igazán megférni egymás mellett.

A gyásszertartás után felmerül a kérdés, hogy mi legyen a kis Rinnel. A család egyik tagja sem akarja magához fogadni a kis szerencsétlen lányt, akinek most halt meg az apja, az anyja pedig elhagyta. Végül Daikichi szíve esik meg rajta, így a férfi magához veszi a lányt.

A manga egyébként Yumi Unita josei sorozata. Az első rész után nekem rögtön megtetszett., végre itt egy komolyabb témát feszegető anime. A Production I.G.-nél megszokott képi világot kapott az anime, ami első látásra kissé fura, de hamar szokható és különlegessége, hogy egyáltalán nem műanyag, mint a legtöbb mostani sorozat esetében. Aki szereti a komolyabb témákat, nézze! :D Én személy szerint ezt érzem az idei nyár befutójának.

Első benyomás: R-15 és Mayo Chiki

2011-07-20T18:37:00.000+02:00

R-15

Takuto Akutagawa egy magániskolába jár, ahol kizárólag zsenik tanulnak. A fiú is tehetség, ám nem zenében, matematikában, vagy egyéb más tudományok, ugyanis fiatal kora ellenére ismert pornóregényíró. Ami kissé meg is nehezíti az életét, ugyanis sokan perverznek gondolják. Nos, azért ennek van némi alapja, ugyanis a fiú bármely lány osztálytársára is néz, rögtön elkezd erotikusan fantáziálni és máris ötlete támad, hogyan lehetne egy jó pornónovellában megörökíteni a pillanatot. :D

Az iskola persze tele van jó csajokkal, akik tehetségesek valamiben. Közölük is kiemelkedik az klarinétvirtuóz Fukune Narukara, aki kissé félénk lány. Nos, hogy mi fog történni a különös zseniképzőben, az még a jövő zenéje, ugyanis az első rész alapján még nem nagyon lehet megítélni a sorozatot. Közepesnek mondanám a kezdő epizódot, nem volt rossz, de számomra különösen érdekes sem. A poénok elcsépeltek, legtöbbször szexuális utalásúak, ezért a fanservice elég erősen viszi a hátán a sorozatot. Nem lesz nagy különlegesség, azt már most látni, de hátha egy vicces kis sorozat lesz belőle, amit legalább egyszer érdemes lesz végignézni. Néhány rész erejéig kap esélyt még nálam.

Mayo Chiki

Kinjirō Sakamachi átlagos középiskolás (mi más?) akit a testvére különösen szadista módon ébreszt minden reggel: ütésekkel és rúgásokkal. A fiú egyébként nőfóbiás, nem szeret a lányokkal testi kontaktust kialakítani., mert rögtön vérezni kezd az orra. Ez alaposan megnehezíti az életét, ugyanis sokan azt híresztelik róla, hogy meleg. :D Kanade Suzutsuki, az iskola hercegnője kissé szadisztikus jellem, az ő inasa Subaru Konoe, akitől minden lány szinte elalél, annyira helyes srác. Kinjirōnak kezd elege lenni az osztálytársai cseszegetéből, ezért a gonosz szavak elől a budiba menekül, hogy egyedül lehessen. És itt nyit rá Subarura, akiről kiderül, hogy bugyit hord... Ez eléggé perverz, de végül is Kinjirōt nem nagyon érdekli mások beteges viselkedése. Addig, amíg Subaru nem akarja laposra veri, amiért kiderült a titka. Ugyanis a sokak által imádott idol valójában lány, akinek a családja évek óta Kanade családját szolgálja. Subaru és úrnője elég szadista módon próbálja a fiút rávenni a titok megtartására.

Az R-15-höz hasonlóan itt is sok a fanservice és a szexuális utalás, amit humoros helyzetekkel fejeltek meg a készítők, némi dark loli komplexussal és jelmezfétissel., csakhogy mindenkinek legyen benne öröme. XD Én ebből többet kinézek, mint az R-15-ből, bár a grafika itt sem túl mesteri, de jobban tetszik, mint az előzőnél, nem olyan gyerekes és erőltetetten moe.

Összegzés: Deadman Wonderland

2011-07-16T12:00:00.000+02:00

Igarashi Gantát, a 14 éves középiskolást Japán legszigorúbb magánbörtönébe, a Deadman Wonderlandbe zárják osztálytársai lemészárlása miatt. A tettes persze nem a fiú volt, hanem egy vörös lepelbe burkolt titokzatos alak, ám hamis bizonyítékokkal sikerül elítéltetni Gantát. Később kiderül, hogy a porondmester, vagyis az őrült világ legfőbb irányítója kezében futnak össze a szálak, ugyanis neki köszönhető, hogy a srác börtönbe került.

A DW-ben rengeteg szereplőt megismerhetünk és harcokból sincs hiány. Ganta és néhány társa legfőbb célja természetesen a szökés lesz, azonban ezt több tényező is hátráltatni fogja.

A történet ismertetésével most nem húznám az időt, arról már írtam és amúgy is rengeteg helyen megtalálható.

Ami a benyomásom erről az animéről: nagyon látványos és eseménydús akciósorozat volt ez, eléggé egyedi világba helyezve, ami a klisés és unalmas shounen-fight panelekre épülő történetet mégis érdekessé és vállalhatóvá tette. A börtönvilág különösen reálisan ábrázolódott: kemény beszólások, káromkodások és igazi idegbetegek szórakoztatják a nézőt, ami viszont számomra roppant idegesítő: Ganta egy rinyás, lelkizős kis pöcs, ami legkésőbb a második rész felére az őrületbe fogja kergetni a nézőt. Eleve nem értem, minek mindig a tojásból alig kibújt kölykök köré építeni a történetet, így a "jajj, de szánandó és gyönge kis fasz vagyok" baromkodást is ki lehetne iktatni rögtön. Sajnos, Ganta végig a néző agyára fog menni az idiótaságával, de természetesen idővel a közhelyes, "erős akarok lenni és mindent a barátokért" sallang is befigyel majd.

Szóval, túl sok pluszt nem fog adni a DW, csak egy idegösszeomlást okozó kis pöcsöt, de nem is ez a lényeg benne. Aki Narutótól nem kap agyérgörcsöt, valószínűleg ezt a kis faszt is ki fogja bírni.

A karakterdizájn elég gagyi és igénytelen lett helyenként, főleg Ganta kinézetétől forgott néha a gyomrom, szóval már csak vizuális szempontból is elég tenyérbemászó alak, az idiotizmus mellett pedig a roppant idegesítő hang is játszik az ember idegeivel. No de a mainstream elemekkel operáló animéktől nem mindig lehet művészi megvalósítást várni. Ha túllépünk a valaha készült leggázabb főszereplőn, a többieket eléggé lehet bírni, a börtönben tiszta tökös legényeket és leányzókat ismerünk meg, én Makinát bírtam a legjobban, sajna ő nem túl gyakran előforduló látványelem a sorozatban, de Senji és Genkaku is kedvencekké válhatnak.

A 12 rész elég kevés volt, természetesen le sem zárták a történetet, így valamilyen formában még biztosan lesz folytatás.

10/8.

Ami tetszett:

- egyedi és érdekes börtönvilág

- idegbeteg szereplők sokasága, akiknél még azt sem bánjuk, ha pozőrök :D

- szókimondás, álszent finomkodások helyett

- nincs felesleges sallang és időhúzás, tíz részen keresztüli filozofálgatás

Nem tetszett:

- főszereplő!!!

- időnként nagyon gagyi karakterdizájn

- azért vannak szokásos shounen panelek, amik semmiképpen sem ötletesek, azért itt már többet várnánk.

Első benyomás: Uta no Prince-sama Maji love 1000%

2011-07-12T06:57:00.002+02:00

Na ilyen sz*rt is régen láttam már! Előfordult, hogy egy-egy anime az első részek alapján nem jött be és dobtam, de az Uta no Prince-sama (igaz, ilyen címtől mit is vár az ember?) olyan szinten rossz, hogy arra megfelelő szavakat szinte lehetetlen találni!
Már az első kb. 2 perc is az ép agysejtek közel 90%-át rombolja, ugyanakkor jó alaphangot ad ahhoz, hogy az animét megfelelően kezeljük az elejétől kezdve. Ugyanis hat bishi "énekel" valami gyomorforgatóan undorító módon, a nyáltenger zene kíséretében pedig minden jóérzésű ember arra gondol, hogy ne hagyja-e el rögtön az oldalt, így valószínűleg felállítva minden idők leghamarabb droppolt anime rekordját.

Helyszínünk egyébként a Saotome Zeneiskola, ahová Nanami Haruka tanulás céljából érkezik. Főhősnőnk feje valószínűleg ugyanolyan üres, mint a tekintete, tehát ilyen szempontból nem kell tőle sokat várni. Az hagyján, hogy az osztálytársai és a tanárai ugyanolyan agyi deffektesek, mint jómaga, de a rossz buzi módjára szálldosó és majomkodó igazgató nálam végleg kiverte a biztosítékot. és akkor van itt még transzvesztita tanár "nő", rengeteg bishi, akiknek egyébként 99%-a totally gay; meg nagyon szép, tökéletes lányok, szóval minden teljesen nyálas és mű az iskolában. (Amúgy nincs bajom a mássággal, de ilyen szinten sok "csudabogár" felvonultatása tipikusan a tehetségtelenség elkendőzésére szolgál a készítők számára.)

A történet várhatóan semmiről sem fog szólni, tehát ilyen szempontból nem lehet értékelni az animét. Ily' módon joggal írhatjuk föl az UraBoku, a KuroSHITsuji és a Hakuouki mellé a semmire sem jó, üres sallangokat tartalmazó, de az megszámlálhatatlan bishi miatt az idióta fanpicsák számára valószínűleg az animeipar csúcsát jelentő, animéket tartalmazó listánkra.

Félreértés ne essék. ez az anime egyáltalán nem vicces, csak pozőr, és az ürességét felesleges idiotizmussal palástolja. De lassan már megszokott, hogy sokan a művi túljátszást és az idegesítően tömény szemétáradatot keverik a humorral.

Akit még ezek sem riasztottak el, íme egy kép az egyik, állítólag "szép" fiúkról:

Végül: és hogy az emberi idiotizmus és mértéktelen hülyeség ismét egyértelművé váljon: a fangirlök egy része máris yaoit fantáziál külföldi oldalakon. :S

Első benyomás: Ikoku Meiro no Croisée

2011-07-08T17:51:00.000+02:00

A 19. század végi Párizsban járunk, a divat fővárosában. Ide érkezik meg a japán kislány, Yume, akit nagyon elbűvöl a nagyvárosi forgatag. Azonban ő is nagy feltűnést kelt a modoros párizsi népségben, ugyanis tradicionális japán kimonót visel. Kísérője az idős francia férfi, Oscar, aki éppen most érkezett haza a felkelő nap országából, japán népi portékákkal, amit unokája kovácsüzletében szeretne majd értékesíteni.

Oscar az unokáját is bemutatja Yumének, a kissé morogva Claude-ot, aki - nem hazudtolva meg önmagát - elég hidegen és elutasítóan fogadja a lolit. A fiú kovácsként dolgozik, és rögtön leszögezi, hogy semmi szüksége arra, hogy egy idegent pesztrálgasson, és biztosan elég szerencsétlen a lány, így jobb, ha visszamegy Japánba. Yume azonban azt akarja, hogy Calude elfogadja őt és a kultúráját is, így egy kimonót ajándékoz a fiúnak. A srác már kezdene megbarátkozni vele, azonban egy váratlan baleset történik. Yume ugyanis egy másik kislányt lát a kirakatból és kiszaladna, hogy megnézze, de kimonójának ujja beleakad Claude egyik új munkájába, így a virágot formázó lámpán pihenő pillangó szárnyát diszítő színes üvegek darabokra törnek, amikor a lámpa hirtelen elborul.

Végül persze minden jóra fordul, és az is kiderül, hogy Yume már tud franciául. Azonban mégis a Claude-től kapott képes könyvből tanulja a nyelvet, mert egyrészt a fiú baráti gesztusa sokat ér neki, másrészt még korántsem perfekt franciából. :)

Nekem nagyon tetszett ez az első rész, egyrészt azért, mert a 19. századi hangulat nagy kedvencem, másrészt pedig érdekes, ahogyan a francia szokások és a japán kultúra nem minden esetben érthető meg a külső szemlélő számára. Ugye, itt két teljesem más világból érkezett ember találkozásáról van szó, az egyik elfogadó, míg a másik kissé furán figyeli az idegen szokásokat. Valószínűleg nagy hangsúlyt fog kapni az animében az idegen szokások megismerése, elfogadása, a kultúrák sokszínűségének és találkozásának kérdése.

A grafika tetszetős, bár a karakterek szerintem szebbek a mangában, mint itt, de ez persze még változhat. A nem tucattéma ellenére az anime mégis egy telitalálattal operál: konkrétan a férfinézőket vonzó loli figurájával. Bár egy-két perverznek minősül elszólás itt is akad, de mégsem a szexuális vonzerő a fő motívum Yume karakterében. Van benne valami aranyosság, szeretetre méltóság, ami az egész első rész hangulatából is árad. Már most látható, hogy nem a divataniméseknek szól ez a sorozat, és ez éppen így jó. (nincsenek tömegével bishik, pozőrök, idiotizmus) Bizonyára nem lesz a toplisták élén, de az első rész nagyon megfogott, engem pedig hidegen hagy a hype és hisztéria, így mindenképpen nézem tovább a sorozatot. Remélem számomra az év egyik kedvence lesz, a kezdet mindenesetre nagyon biztató, én főleg az érettebb, igazi animerajongóknak ajánlom. :)

ShibuyaCon - Nyári Animecon 2011

2011-07-04T08:26:00.001+02:00

Ismét Budapesten tartja meg jól megszokott Nyári AnimeConját a Magyar Anime Társaság, ezúttal azonban nem a Petőfi Csarnokban ad helyet az egy napos banzájnak. Idén nyáron a MAT a Manga Pubbal és a Garay Üzletközponttal együttműködve rendezi meg a ShibuyaConnak keresztelt rendezvényt.

A névválasztás természetesen nem véletlen, hiszen Shibuya Tokyo egyik híres bevásárlónegyede. A választás logikusnak tűnt, hiszen a helyszín egy bevásárlóközpont, az AnimeConok egyik legtöbbek által kedvelt része a bevásárlás.

Természetesen ezúttal is megtalálhatjátok a közkedvelt versenyeket és workshopokat, ráadásul a szervezők ígérete szerint sokkal több előadás és program közt válogathattok az épület beosztásának köszönhetően, ami egy bevásárlóközponthoz híven sokkal több elkülönített helyszínnel szolgál. Ráadásul így az igazi shopping feeling sem marad majd el!

Egyéb újdonságokkal is szolgál ez a con, például - amint a vidéki animeklubok már értesültek is róla - csoportkedvezményes jegyeket vásárolhatnak elővételben a klubok tagjai. Így részt vehetnek a már év eleje óta tervezett Vidéki Anime Klubok vetélkedőn, ahol az országszerte alakult klubok mérhetik össze tudásukat. Köszönhetően a központban nyílt MangaPubnak és a Garay üzletház támogatásának kivételesen kedvező a jegyárral lesz látogatható a rendezvény, ráadásul MAT tagoknak a belépés ingyenes!

Időpont: 2011. július 30. (szombat) – kapunyitás: 10:00
Helyszín: Garay Üzletközpont, Budapest 1076 Garay tér 20.
Belépő: 1000 Ft
MAT tagoknak a belépés ingyenes!

Összegzés - C: The Money of Soul and Possibility Control

2011-06-27T19:30:00.000+02:00

Nos, kétségtelen, hogy egy egyedi témájú animével lettünk gazdagabbak. A pénzvilág szövevényes, laikusok által szinte kiismerhetetlen dimenziójával foglalkozó anime talán most a legidőszerűbb, egy gazdasági világválság után és a világ erőviszonyainak teljes átrendeződésének idején.

Kimiaro Yoga, a 19 éves főiskolás hirtelen csöppen bele a japán üzleti negyed életébe. Ez nem egy hagyományos világ, ugyanis, mintegy a valódi üzleti élet alteregójaként egy külön dimenzióban elhelyezkedő üzleti negyed, ahová csak meghívottak léphetnek be. Itt zajlanak a pénzügyi párbajok, amelyek amolyan Digimon-Pokémon szerű digitális párbajok megvalósításában láthatóak, ami az első néhány részben kissé furcsa, de megszokható, ráadásul hamar lezavarják őket, így nem a csihipuhival telik el a rész. Az üzleti életben végbemenő folyamatok hatással vannak a való világ történéseire, és bizony, a vesztes fél mindenek búcsút mondhat, amit eddigi élete során elért és megszerzett. A párbajt úgynevezett vagyontárgyakkal folytatják, amik az üzletemberek jövőjét jelképezik.

Nem akarom szaporítani nagyon a szót, akit érdekel az anime, az úgyis látni fogja, hogyan működik ez az egyébként nagyon érdekesen és alaposan kidolgozott világ. A sorozatban egyébként közgazdaságtani fogalmakat is használnak, így első hallásra talán száraznak és unalmasnak tűnhet a cselekmény. Az Animeaddictos fordításban minden szakkifejezést megmagyaráznak, bár bevallom, akiben nincs megbújva egy kezdő közgazdász hajlam, eleinte vonatottnak fogja érezni a C-t. Merthogy az utolsó néhány rész kivételével az is, nagyon kevés érdekesség történik a sorozatban, egyéni sorsokat ismerünk meg, valamint már körvonalazódik az is, hogy az üzleti negyed történései nem mindig pozitívan hatnak a való világ gazdaságára. Az unalom az utolsó két részben kezd feloldódni, onnantól egyenesen száguldunk a végkifejlet felé, de addig sajnos mániákus közgazdászok kivételével nagyon kevesen fogják élvezni a sorozatot, pedig a téma egyedi és érdekes, de laikusok számára a tálalása nagyon vontatott és unalmas.

A szereplők sem lettek a kedvenceim, néhányuk feje olyan, mint az ufóké, a kisebb jelentekben pedig a karakterek nagyon kidolgozatlanok, a sorozat vége felé pedig néhány jelenetben nem túl szépek a rajzok. A szereplők közül sem kedveltem meg igazán senkit sem, a főszereplő srác tipikusan utálatos karakter: akaratgyenge, tutyi-mutyi és csak ide-oda sodródik az árral a végkifejletig, a többiek pedig nem hagytak túl mély benyomást bennem. A zenék rendben voltak és a hátterek animációja is tetszetős volt. Sajnos ebben a formában a sorozat nálam csak erős közepes. Mondom, én, laikusként nem nagyon kedveltem meg ezt a pénzügyi-gazdasági témát és a cselekmény sem volt érdekes a számomra.

10/6.

Animációs film DVD eladások Japánban

2011-06-21T14:32:00.001+02:00

2011.június 13-19 között.

Rank	Last Week	Title	Weekly Copies	Total Copies	Release Date	Maker
2	-	Karigurashi no Arrietty (Arrietty the Borrower)	127,365	127,365	June 17	Walt Disney Studio Home Entertainment
7	-	Gekijō-ban Yu-Gi-Oh! ~Chō-Yūgō! Jikū o Koeta Kizuna (Yu-Gi-Oh! 3D: Bonds Beyond Time) (Standard Edition)	5,488	5,488	June 15	Marvelous Entertainment
37	42	My Neighbor Totoro	1,215	1,075,818	September 28, 2001	Buena Vista
54	-	Asobi ni Ikuyo! OAV de Asobi Kinimashita!! OVA Special Limited First Pressing	812	812	June 15	Pony Canyon
66	69	Cars Toons: Mater's Tall Tales	734	17,814	April 20	Walt Disney Studio Japan
78	4	Kimi ni Todoke 2nd Season Vol. 4	668	6,491	June 8	VAP
84	-	Kiki's Delivery Service	632	456,020	June 8, 2001	Buena Vista
86	71	Shrek Forever	607	17,839	April 28	Paramount Home Entertainment
92	-	Soredemo Machi wa Mawatteiru #6	563	563	June 15	Pony Canyon
-	-	Toy Story Special Edition	493	135,741	May 21, 2010	Walt Disney Studio Home Entertainment
-	-	Toy Story 3	460	109,415	December 1, 2010	Walt Disney Studio Home Entertainment
-	-	Manga Nihon Mukashi Banashi DVD-Box Part 1	459	19,278	April 1	Toho Video
-	-	Laputa: Castle in the Sky	445	726,681	October 4, 2002	Buena Vista
-	-	Toy Story 2 Special Edition	436	122,012	June 23, 2010	Walt Disney Studio Home Entertainment
-	-	Princess Mononoke	422	327,710	November 21, 2001	Buena Vista
-	-	Mobile Suit Gundam UC #3	410	62,028	April 7	Bandai Visual
-	-	Cars	401	487,912	November 8, 2006	Buena Vista Home Entertainment
-	-	Yu-Gu-Oh 5D's DVD Series Duel Box 12	369	369	June 15	Marvelous Entertainment
-	-	Ice Age: Dawn of the Dinosaurs (Special Edition, 10.06)	363	40,260	June 25	Fox
-	-	Finding Nemo	360	95,866	June 20, 2007	Buena Vista
-	-	Naruto Shippūden: The Lost Tower (Limited Complete Pressing)	359	23,162	April 27	Aniplex
-	-	Monsters Inc. (07.06)	357	133,522	June 20, 2007	Buena Vista
-	-	Ponyo on the Cliff by the Sea	345	895,180	July 3, 2009	Walt Disney Studio Home Entertainment
-	-	Soreike! Anpanman: Anpanman no Dance Dance Dance	325	96,326	March 17, 2004	VAP
-	-	Nausicaä of the Valley of the Wind	309	628,719	November 19, 2003	Buena Vista
-	-	Manga Nihon Mukashi Banashi DVD-Box Part 2	304	12,077	April 1	Toho Video
-	-	Soreike! Anpanman no Omoshiro Ongakukan	299	80,878	March 21, 2002	VAP
-	-	Porco Rosso	298	182,695	March 29, 2003	Buena Vista
-	-	Mobile Suit Gundam 00 the Movie: A Wakening of the Trailblazer	297	55,376	December 25, 2010	Bandai Visual
-	-	Beauty and the Beast Special Edition	296	59,603	October 9, 2010	Walt Disney Studio Home Entertainment

New York Times manga bestseller lista

2011-06-14T18:34:00.000+02:00

Az a lábbi listát a New York Times állította össze az USÁ-ban legjobban fogyó mangakötetekből, a 2011. május 29-június 4. közötti héti értékesítések tükrében:

Rank	Prev. Rank	Title	Author	Publisher	Price	Weeks on List
1	2	Maximum Ride #4	James Patterson,Narae Lee	Yen Press	US$12.99	6
2	3	Black Bird#8	Kanoko Sakurakoji	Viz Media	US$9.99	5
3	1	Negima! Magister Negi Magi#29	Ken Akamatsu	KodanshaAmerica	US$10.99	3
4	-	Spice and Wolf #4	Isuna Hasekura,Jū Ayakura	Yen Press	US$12.99	1
5	4	Black Butler #5	Yana Toboso	Yen Press	US$11.99	6
6	7	Blue Exorcist#1	Kazue Katō	Viz Media	US$9.99	9
7	-	Black Butler #1	Yana Toboso	Yen Press	US$10.99	29
8	8	Rosario + Vampire season II#4	Akihisa Ikeda	Viz Media	US$9.99	9
9	-	Pandora Hearts #5	Jun Mochizuki	Yen Press	US$11.99	4
10	-	The Melancholy of Suzumiya Haruhi chan #2	Puyo,Nagaru Tanigawa,Noizi Ito	Yen Press	US$10.99	1

Linkek a nyári évad animéihez

2011-06-08T14:08:00.000+02:00

Nemrég beraktam a nyáron induló animék poszterét, de mivel az Aoi-n ismét összeszedték a hozzájuk tartozó linkeket, így most azokat is bemásolom ide.

A 2011 nyári szezonban kezdődő új anime TV sorozatok, megjelenő filmek és OVA-k.

TV sorozatok
Inumarudashi (június, Gathering)
Blade (július 1., Madhouse)
Natsume Yuujin-Chou San (július 4., Brains Base)
Yuruyuri (július 4., Dogakobo)
Kamisama Dolls (július 5., Brains Base)
Usagi Drop (július 7., Production I.G)
No. 6 (július 7., Bones)
Blood-C (július 7., Production I.G)
Last Exile: Ginyoku no Fam (július, Gonzo)
Mayo Chiki! (július, Feel)
The IDOLM@STER (július, A-1 Pictures)
Mawaru PenguinDrum (július)
Dantalian no Shoka (július, GAINAX)
Baka to Test to Shoukanjuu Ni! (július, Silver Link)
Ikoku Meiro no Croisée (július, Satelight)
Itsuka Tenma no Kuro-Usagi (július, ZEXCS)
Nekogami Yaoyorozu (július, AIC Plus+)
Manyuu Hikenchou (július, Hoods Entertainment)
Uta no Prince-sama - Maji Love 1000% (július, A-1 Pictures)
Morita-san wa Mukuchi TV (július, Studio Gram)
R-15 (július, AIC)
Nurarihyon no Mago: Sennen Makyou (július, Studio DEEN)
Kaitou Tenshi Twin Angel: Kyun Kyun Tokimeki Paradise!! (július, J.C. Staff)
Sacred Seven (2011. nyár, Sunrise)
Kami-sama no Memo-chou (2011. nyár, J.C. Staff)
Ro-Kyu-Bu! (2011. nyár, Studio Blanc)
Nyanpire The Animation (2011. nyár, Gonzo)
Tantei Opera Milky Holmes Special (2011. nyár, J.C. Staff)

OVA, ONA
Appleseed XIII (július 6., Production I.G)
Baby Princess 3D Paradise Love (június 15., Studio Comet)
Oretachi ni Tsubasa wa Nai: Hada-iro Ritsu Kyuu-wari Zou!? (június 24.)
Yurumates wa? (június 24.)
Higurashi no Naku Koro ni Kira (július 21., Studio Deen)
Hakuoki Sekkaroku (augusztus 5., Studio Deen)
Tennis no Ouji-sama OVA Another Story II: Ano Toki no Bokura (augusztus 26.)

Filmek
Gekijouban Houkago no Pleiades (június 4.)
Gekijouban Sengoku Basara: The Last Party (június 4., Production I.G)
Tibetan Dog (június 6., Madhouse)
Gekijou Remix Han Appleseed XIII (június 13., Production I.G)
Sojunghan Nal-ui Kkum (június 16.)
Towa no Quon (június 18., Bones)
Gekijouban Sora no Otoshimono: Tokei Jikake no Angeloid (június 25., AIC A.S.T.A)
Hagane no Renkinjutsushi: Milos no Sei-Naru Hoshi (július 2., Bones)
Gekijouban Pocket Monsters: Best Wishes - Victini to Kuroki Eiyuu Zekrom (július 16.)
Gekijouban Pocket Monsters: Best Wishes - Victini to Shiroki Eiyuu Reshiram (július 16.)
Kokuriko Saka Kara (július 16.)
Gekijouban Heart no Kuni no Alice: Wonderful Wonder World (július 30., Asahi Production)
Gekijouban Naruto: Blood Prison (július 30.)
Honoo no Chuunin Shiken! Naruto vs Konohamaru!! (július 30.)
Gekijouban Hayate no Gotoku! Heaven is a Place on Earth (augusztus 27., Manglobe)
Gekijouban Mahou Sensei Negima! Anime Final (augusztus 27., Shaft)

Forrás:
http://www.moetron.com/
http://www.fansubwiki.com/
http://anidb.net
http://aoianime.hu

Deadman Wonderland opening

2011-05-26T15:11:00.001+02:00

Fade - One Reason

Nyári animék 2011

2011-05-22T10:56:00.000+02:00

Nagyobb méretért katt a képre!

Jó szokáshoz híven, a nyári felhozatal elég gyengének ígérkezik. Én az Usagi Droppal, az Ikoku Meiro no Croisée-vel és az Uta no Prince-sama-val próbákozom majd. Az R-15-tel és a Mayo Chikivel talán.

Sekaiichi Hatsukoi ending

2011-05-18T13:15:00.002+02:00

Megérkezett a sorozat endingjének teljes verziója, amely a YouTube-on már meg is hallgatható.

Wakaba - Ashita Boku wa Kimi ni Ai ni Iku

Reinkarnáció (Rinne) - 2005

2011-05-14T06:49:00.000+02:00

Ismét egy japán horrorfilm következik, az Átok után most nézzük a Reinkarnáció címet viselő filmet. Ez is tipikus japán horror, így a nyugati néző gyomra számára nem feltétlenül befogadható. Nekem nincs bajom a keleti filmekkel, szívesebben is nézem őket a sok amerikai vagy európai film után, azonban a Reinkarnáció számomra több sebből is vérzik. A cím már maga lelövi a poént, bár a másfél órát azért még így is sikerült érdekesen és élvezhetően kitölteniük a készítőknek.

Harminc éve egy egyetemi professzor hatalmas vérengzést végzett egy szállodában: 11 vendéget, saját családját és az egész alkalmazotti stábot lemészárolta. Napjainkban Ikuo Matsumura filmrendező filmet forgat az eseményről, melynek főszerepére a fiatal színésznőt, Nagisa Sugiurát kéri föl.

Nagisát már a forgatókönyv átvétele után fura lázálmok gyötrik, valamint egy titokzatos kislány (itt egy japán horroros kötelező kellék :D) is folyamatosan látogatja, ám mindig rejtve marad Nagisa előtt a kiléte. A stáb a híres mészárlás helyszínére is ellátogat, a lány itt ismét átéli a mészárlás borzalmait. Innentől két szálon fut a cselekmény: a forgatást láthatjuk, illetve azt, hogy Nagisa szép lassan becsavarodik, amiért többször is átéli az iszonyatos drámát. Közben egy egyetemista lány is nyomozni kezd az események után, majd tanúja lesz, amint Nagisa eltűnik. Az egész lényege, hogy Nagisa az őrült professzor reinkarnációja, aki ugyan öngyilkos lett a vérengzés után, a lány azonban "csak" örültek házába kerül.

Én nem unatkoztam a másfél óra alatt, de a vége elég kiábrándítóra sikerült. Bár a főszereplő esete világos, a mellékszereplők és a halálokok azonban teljesen megmagyarázatlanok, valamint az egyetemistalányt sem sikerült teljesen elhelyezni a sztoriban, illetve nem tudjuk meg, hogy Nagisa végül hová tűnt a könyvtárból.

A japán hororok egyik sajátossága, hogy nem túl ijesztőek, viszont több szálon és dimenzióban játszódnak, így van ez a Reinkarnációban is, azonban a számos zsákutcába futott csavar nem oldódik meg a végére, így a néző keserű szájízzel kel föl a film után.

Viszont több olyan jelenetet is láthatunk, ami nyugaton tabunak számít és az álszent amcsik tuti nem teszik be a filmjeikbe: ilyen például a többször is előbukkanó gyerekgyilkosság jelenete. Külön megemlítem, hogy a baba, mely a film egyik fontos kelléke, nagyon parásra sikerült, ez egy nagy pluszpont a filmnek, a főbb szereplők is elég jól játszottak. De ez akkor sem menti meg a filmet, a homályos, meg nem magyarázott részek alaposan csökkentik az értékét a túlzott racionalitásban szenvedő nézők szemében. Én végül is élveztem és nem unatkoztam a filmen, de a végére egy kis magyarázatot is vártam, s mivel ez elmaradt, így csalódtam. Lehet a kliséket is felróni, de ezek szerintem az amerikai gagyihorrorokban sokkal gázabbak, engem nem is nagyon zavartak itt. Aki érdeklődik a japán filmek iránt egyszer feltétlen nézze meg, és gyártson egy elfogadható magyarázatot a homályos részletekhez. :)

7/10.

Tavaszi Mondocon 2011.

2011-05-08T14:51:00.001+02:00

Május 14-15-én ismét megrendezésre kerül a MondoCon, amely a tavaszi félév legjobban várt animés és gamer rendezvénye.

Nem csak az ország legnagyobb animés eseménye, de gamer programokban is komoly a felhozatal. Akárcsak ősszel, most tavasszal is egy külön pavilonban kapnak helyet a gamer programok: versenyek, bemutatók és persze szabadon kipróbálható játékok.

A rendezvények, amiket fél éves rendszerességgel rendez meg a Mondo Magazin és az Animax, a hazai animés élet legnépszerűbb eseményei. Már több éves hagyománynak megfelelően a fesztivál és vásár jellegű a rendezvény, ahol a látogatók a legkülönfélébb versenyeken vehetnek részt: karaoke, Dance-Dance Revolution, amv-klipp készítés, no és persze a rendezvény legnépszerűbb versenyszáma, a cosplay. Persze a versenyeken kívül is ki lehet mindezeket próbálni.

További információk a rendezvény honlapján érhetők el.

A rendezvény helyszíne és időpontja:

Hungexpo, 2011. május 14. 10:00-23:30 és május 15. 10:00-20:00.

Az esemény médiatámogatója a GameStar.

Forrás: AoiAnime

High School of the Dead OVA

2011-05-06T11:40:00.000+02:00

Azt hiszem, a sorozatot sem vádolhatjuk, hogy filozofikus magasságokba emelkedik, de az OVA tényleg csak a hülyülésről és a fanserviceről szól. Az a vicces, hogy én ezerszer jobban élveztem ezt az alig több, mint negyedórás szösszenetet, mint a sorozat bármely részét. Most már az is biztos, hogy a sorozatnak lesz folytatása, bár, ebben eddig sem lehetett kételkedni, de az OVA vége egyfajta hivatalos megerősítésnek is felfogható. De jobb lenne, ha hagynák ezt a zombi témát és a második évadra csinálnának egy szoftpornót. :D

Hőseink a zombiktól való menekülés közben egy Tokiótól nem messze lévő kis szigetre érnek, ám az lakatlan, és egy kis fürdőruhaüzleten kívül az égvilágon semmit sem találnak ott, igaz, ez az utolsó esély is elúszott, hiszen az üzletben sincs semmilyen élelem. Hamar megkezdődik a marhulás. Természetesen a lányok azonnal átöltöznek a fürdőruha-csodákba, bájaikkal bőven megajándékozva a nézőt. :D A két fiú, mivel úgy tűnik, hogy az üzlet csak nőket szolgál ki, jobb híján kénytelen női fürdőruhát húzni... khmm...

A lányokon feszül rendesen a fürdőruha, igaz, élelem nincs, de ettől még nem megy összébb a mellük. Viszont eljátsszák a védtelen, elfáradt teremtés adukártyát így Kumorora hárul a feladat, hogy valami élelmet szerezzen. A fiú azonban csak faleveleket talál, ám military otaku barátunk megmenti a helyzetet: a tenger gyümölcseivel csillapíthatják éhségüket drága hőseink. Igen ám, de a szigeten hortenzia nő, melynek illata hallucinációt okoz. Miről másról is álmodhatnának szereplőink, mint egymásról, így hamarosan egymás gyömöszölésébe kezdenek, (na nem úgy :P) ha már bőven van mit tapizni a másikon. Persze egy kis yuri fanservice-t is kap a néző, míg Komuro-kun kénytelen csak álom szinten megelégedni a dekoratív leányzók bájaival.

Agyatlan kis OVA ez, de elég vicces, ha teljesen kikapcsolt aggyal nézzük. S mivel a HOTD-től nem kell komoly kérdéseket és válaszokat várni, tökéletes kis kikapcsolódás lesz. Én még szívesen néztem volna, nagyon rövid volt a 16 perc. Az a legjobb, hogy a cucc sokkal erősebb fanservice vonalon, mint horrorban. Aki látta a sorozatot, ezt se hagyja ki, kivéve, ha ott a szenzációhajhász fanservice irritálta.

Eve no Jikan

2011-05-02T13:23:00.000+02:00

Az Eve no Jikan (Time of Eve) egy hat epizódból álló OVA, melyet 2008 júliusától egészen 2009 szeptemberéig, részenként jelentettek meg. Műfaji meghatározása nehézkés. Sci-fi-nek mondhatjuk témája miatt, azonban megvalósítása, világképe reális, így nem teljesen helytálló ez a meghatározás, bár alkalmasabb kategóriát hirtelen nem tudnék mondani.

A távoli jövőben az emberek már androidokat, vagyis teljesen emberi kinézetű robotokat is használnak. Az androidok végzik a házimunkát, gyermekfelügyeletet és egyéb más dolgokat is. Az emberek közötti kapcsolat teljesen kiüresedett, a szülők helyét is a házirobotok vették át. Ebben a környezetben él a középiskolás Rikuo, aki egészen eddig csupán eszköznek, cselédnek tekintette házi robotjukat, Sammy-t. Egy nap azonban feltűnik számára, hogy az android gyakran eltűnik otthonról és kisebb nyomozómunka után rátalál egy különös helyre. A címet a sorozat helyszínéül szolgáló kávézó adta, ezt látogatja délutánonként Sammy is.

A hely egyik alapelve, hogy az emberek és robotok egyenlőek, így mindenkinek tisztelni kell a másikat. Voltaképpen azt sem tudjuk, hogy ki ember és ki android a vendégek közül, de ez nem is számít. Néhány egyénen kívül nem is látogatják sokan az EVE-t, így családias kis társaság verődik össze, és a hat epizódban mindenki megkapja a maga kis szerepét. Megtudjuk, hogy az androidok is éreznek, ugyanúgy, mint az emberek: szerelmet, és igénylik a törődést is.

A részek rövidek, alig több, mint negyedórásak, leszámítva az utolsót. Nekem tetszett a sorozat, nem is volt túl hosszú és a szereplők is kedves figurák voltak, mindenkit megkedvelhet a néző. Igaz, néha kissé unalmasabb részek is vannak benne, de ettől még nagyon élvezhető ez a kedves kis sorozat.

Szerintem pont elég volt ennyi rész a sorozatból, a rövidség miatt pedig nem húzták el túlságosan a történetet, tehát pont jó volt. Üdítő kivétel a mai mainstream animék között, érdemes rá időt szánni, más perspektívából is megvizsgálni a világot. Én mindenkinek ajánlom. Az animáció és a grafika is első osztályú, csak a kisebb üresjáratok miatt adok neki 9-est, de nagyon jó kis anime ez! :)

Első benyomás: Deadman Wonderland

2011-04-23T11:20:00.002+02:00

Igarashi Ganta 14 éves középiskolás, aki egy szép napon a társaival kezdi meg a tanórát, de hamar arra eszmél, hogy egy vörös lepelbe burkolózott, titokzatos alak lebeg a harmadik emeleti osztályterem ablaka előtt. Nem sokkal később tér magához, de akkorra már csak ő van életben osztálytársai közül, a titkozatos fickó pedig egy piros követ hagy hátra Gantánál. De a problémák csak most kezdődnek, ugyanis a fiút gyanusítják azzal, hogy a 29 másik osztálytársát brutálisan lemészárolta.

Ganta hiába bizonygatja ártatlanságát, valahonnan egy titokztatos, hamisított videófelvétel is előkerül, amin éppen bevallja valakinek rémes tettét. A fiú nem hisz a saját szemének, ugyanis képtelenség, hogy ő tette volna mindezt. Máris a szigorított Deadman Wonderland nevű börtönbe szállítják, amely a néhány évvel ezelőtt lerombolt Tokió romjain épült meg. Ez Japán egyetlen magántulajdonban lévő börtöne, ám nem csupán emiatt egyedülállő. A DW ugyanis egy vidámpark, amelyet a börtönrabok építenék és ők is szórakoztatják az ide látogatókat. Ganta tehát idekerül, a mészárlás miatt azonban még a köztörvényes bűnözők is kivetik maguk közül. A börtön egyik parancsnoka az agilis Makina, aki rögtön méretes kebleivel hívja föl a rabok figyelmét.

Úgy tűnik, Ganta különleges képességekkel rendelkezik a "Vörös ember"-rel való találkozása óta, ugyanis sikerül megmenekülnie egy éppen összeomló torony elől, és a börtönnek is elképzelései vannak vele. Emellett felbukkan egy ősz hajú lány, akit Shironak neveznek és Ganta mellé szegődik a börtönélet megpróbáltatási idejére.

Az első rész nagyon tetszett. Szeretem, amikor gyorsan rátérnek a lényegre és nem húzzák részekig a bevezetőt. Itt is ezt történt, hiszen már a kezdő epizódban rengeteg minden történt, így egy nagyon izgalmas sorozat elé nézünk. Nekem ez tűnik a legígéretesebbnek az idei tavaszi kínálatból, aki szereti a mozgalmas, jó sztorikat, semmiképpen se hangja ki ezt az animét.

Első benyomás: C és Lotte no Omacha

2011-04-20T13:56:00.000+02:00

C: The Money of Soul and Possibility Control

Minden a pénz körül forog és ez a közhely lesz a C anime egyik alappillére is. A gazdasági világválság idején különösen érdekes lehet egy sorozat, amiben a pénzről lesz, animékben ilyen még nem volt, én mindenesetre nagyon várom, hogy mi lesz a vége ennek a sorozatnak. Az első rész érdekesen indult, és első nekifutásra talán nem is lehet minden világos a néző számára, de azt már most is láthatjuk, hogy a pénzt képes akár emberi életeket is tönkre tenni. Vajon ugyanígy jár majd a 19 éves, közgazdász hallgató, Kimimaro is, kinek eddig egyik alapelve volt, hogy a lehető legkevésbé fogják az életét befolyásolni az anyagiak, így szülei támogatását sem veszi igénybe.

Egész jól meglenne, a két részidős munkájával, ha egy hívatlan, igen furcsán viselkedő alak nem bukkanna föl nála és pénzt, valamint állást nem kínálna neki egy bank nevében. A fiú kidobja a fura ügynököt, de másnap máris 500 ezer jen van a kártyáján, a pénz csábítása pedig erős, így az eddig spóroló fiú végül az ügynökkel tart az üzleti negyedbe.

Eddig érdekes és kissé homályos a sorozat. Láthattunk itt Pokémon-szerű interaktív párbaj-leszámolást, öngyilkosságot és fura hangeffekteket is az első részben. Bizakodom, eddig érdekesnek tűnik.

Lotte no Omocha

Lotte, vagy másnéven Astarotte egy képzeletbeli királyság trónörököse, és nem mellesleg utálja a férfiakat. Csak nők veszik körbe, egyetlen kivétel az idős komornyik, Olaf. Lotte egyébként succubus, tehát a férfiak... khm.. életerejével táplálkozik. Táplálkozna, ha kibírná őket. De mivel már tíz éves, ezért előbb-utóbb rá kell szoknia az erősebbik nemre, ha örökös akar lenni. Judit, leghűségesebb szolgálója tehát felkerekedik, hogy a valódi világból szerezzen egy férfit úrnője számára.

Első ránézésre is lolikkal, nagycsöcsű csajokkal találkozunk. Humoros volt az első két rész, de időnként az üvöltözésből már kicsit sok lett. A perverzebb részeket kiszedték, a manga sokkal szókimondóbb, dehát ez már megszokott az ilyen cuccok esetében. A grafika szerintem elég gagyi, látszik, hogy nem a minőségre utaznak a készítők. ennek ellenére humoros, kedves kis sorozatnak ígérkezik, jól nyakon öntve humorral, így érdemes lesz tovább nézni. Amúgy az egész alatt Zero no Tsukaima utánérzésem volt. :D

Első benyomás: Sekaiichi Hatsukoi

2011-04-16T13:25:00.002+02:00

Várhatóan ez felkapott sorozat lesz, ismerve a rajongókat. Szóval az idény BL sorozatáról van szó, és a Sekaiichi Hatsukoi mangát a Junjou Romantica szerzője jegyzi. Bár ez utóbbi anime nekem nem tetszett, de az új sorozatnak emiatt még adok egy esélyt.

A kezdés szokásos: Onodera Ritsu, az iskolás fiú titokban szerelmes a felsőbb éves Saga-senpaiba és ezt egy könyvtári találkozó alkalmából be is vallja. Bármennyire is számít rá, de Saga még sem utasítja el a közeledését, sőt kijelenti, hogy szívesen jár Ritsuval. Gyorsan a lényegre térnek, de már Saga házában vagyuk. Azt tudni kell, hogy a senpai nem túl bőbeszédű ember és Ritsu is elég féltékeny, így kapcsolatuknak nem jósolhatnánk túl sok jövőt. Ennek ellenére néha kamatyolnak egy sort, és bár Ritsu többször mondja, hogy szereti Sagát, a kommunikáció valahogy nem működik köztük.

Évekkel később Onodera már egy shoujo-antológia szerkesztőségében dolgozik, a rabszolgahajcsár Tanako főnöksége alatt, aki nem igazán kíméli beosztottjait. Bár Ritsunak ellenszenves a nagyhangú, időnként arrogáns főnök viselkedése, mégis érez valamit iránta. Végül pedig kiderül, hogy Takano valójában Saga és nagyon is emlékszik az évekkel ezelőtt történtekre. Ritsu eldönti, hogy csak azért sem fog erről tudomást venni, ami nehezebben megy, ugyanis még új lakásai is Takano szomszédságában van. A fiú azt hiszi, hogy Saga évekkel ezelőtt csak kihasználta őt.

Hát ennyi az első két rész. A grafika nagyjából azonos a Junjou Romanticájéval, bár én az itten szereplőket jobban kultiválom, szimpatikusabbak és az alapszituáció is jobban tetszik. Természetesen bishik, és a dizájn is túltökéletesített, de hát ez a műfaj átka. Nekem az ending tetszett különösebben. Remélem ez valamivel jobb lesz, mint az előd, azon szó szerint halálra untam magam. Bár elég fura, hogy Ritsu még csak nem is sejtette, hogy Takano és Saga egy és ugyanaz, de a BL-ben, meg úgy általában az animékben sok a következetlenség, így ezen már nem is akadok fönn. Első nekifutásra tetszett a sorozat.

Összegzés: Kimi ni Todoke 2

2011-04-13T15:26:00.000+02:00

A második sorozat elég rövidre sikerült és szerintem nem is volt olyan lényeges, mint az első. Úgy érzem, hogy ezt a tizenkét részt már az első sorozatba is belesűríthették volna, ha ott nem vacakolnak annyit a teljesen fölösleges és unalmas részekkel. Ennek ellenére tetszett a második sorozat is, még ha rengeteg is szenvedtek benne, de az gondolom senki számára sem titok, hogy végül Sawako és Shota révbe érnek.

Igazság szerint az egészet letudhatták volna egy 2-3 részes OVA-val, de persze mindenképpen húzni kellett egy kicsit a nézőket a sok angstel és fölösleges félreértésekkel, hiszen népszerű a sorozat. Hiányoltam viszont, hogy Yanoék és a többiek nem nagyon játszottak most fontos szerepet, pedig őket inkább bírtam az első sorozatban, mint a két főszereplőt.

Számomra kicsit meglepő volt, hogy végül Sawako lépett és vallotta meg érzéseit Shotának. A fiú egy ideig nagyon idegesített, mert eléggé bénán kezelte a helyeztet, ennek ellenére a lány sokkal ésszerűbben és jobban viselkedett. Eléggé élettelen volt, hogy a fiú nem mert kerek-perec a lány elé állni és szerelmet vallani., mivel én több bátorságot és ügyességet néztem volna ki Kazehayából. A folyamtos "Én szeretem, de ő biztosan másképp érez"-helyzettől már a falat kapartam, de szerencsére ezúttal nem húzták a végtelenségig a készítők a néző idegeit.

Sajnos azt érzem, hogy ismét a népszerűséget sikerült elsősorban meglovagolni, a rókabőr-effektussal és ennek az önálló, második sorozatnak a létjogosultságát vitatom. Jobban örültem volna, hogyha az első sorozat egy kerek egészet alkotott volna, így a kissé túlnyúló, terjengős betéteket is megkurtíthatták volna a készítők. Na de pénz beszél, én csak ugatok. Ennek ellenére, mint már írtam, élvezhető volt a második sorozat, akinek nagyon tetszett az első, annak bizonyára ez is fog és én ajánlom is tiszta szívvel mindenkinek. :)

10/8-ra értékelem, főleg Sawako miatt.

Első benyomás: Steins;Gate és Sket Dance

2011-04-09T18:01:00.000+02:00

Steins;Gate

Befutott a visual novel adaptáció első része is, ami számomra elég nagy katyvasznak tűnik, bár a játékot nem nagyon ismerem, legyen ez a mentségem. A főszereplő egy magát őrült tudósnak tituláló felfedező, Rintarou, aki két csodabogárral, egy kissé retardált leányzóval, valamint a hacker Itaruval osztozik házi laboratóriumán. Rintarou néha gonosznak nevezett, de leginkább a retardált kategóriába tartozó röhögő hangot hallat, ám hamarosan egy halott lány holttestét fedezi föl egy sötét zugban, kivel nem olyan rég beszélt. Hogy mégse elegyen olyan egyszerű az eset, Makise, aki állítólag meghalt, ismét feltűnik az utolsó néhány másodpercben, valamint egy műholdbecsapódást is elszenvednek hőseink. Szóval elég WTF az első rész, de lehet, hogy csak nekem. Nem volt rossz ez a kezdő epizód, idővel biztosan minden kitisztul majd. Az animáció tetszett, a seiyuuk is a helyükön vannak. Nézem tovább.

Sket Dance

Egy középiskolai klub mindennapjait követhetjük itt nyomon. A tagok célja, hogy a diákok apró-cseprő dolgait oldják meg. Az első részben egy nemrég érkezett új diák ügyét oldja meg Yusuke, Onihime és Usui. Annak ellenére, hogy a sorozat school life comedy, bár volt némi megmosolyogtató jelenet, a kezdő résztől nem éreztem valami frenetikusan magam. Kissé gyenge lett, de néhány részt erejéig még tovább nézem, és csak azután döntök róla.

Első benyomás: X-Men

2011-04-04T13:33:00.000+02:00

Az X-Mennel elkezdődött a legújabb idény, és egyúttal a Marveles adaptációk közül is ez tűnik a legígéretesebbnek. Április elsején vetítették az első részt és 12 hétig majd a japán Animax csatornán lesz látható a sorozat.

Az első rész után úgy tűniuk, hogy a japánok teljesen visszatértek a képregényes alapokhoz, csak a legfontosabb szereplők kerültek a sorozatba. Olyan régi ismerősökkel találkozhatunk, mint Xavier professzor, Bestia, Wolverine, Ororo és Küklopsz. A történet is a jól ismert: Charles Xavier (X professzor) a mutánsok számára létrehozott egy különleges iskolát, ahol a világban felbukkanó mutáns fiatalok nevelését segítik el, pontosabban az emberek és az ők megbékélését.

A bejegyzés helyenként spoileres!

Az első részben azonban különös események zavarják meg az iskola nyugalmát. Jane az erejét ugyanis képtelen kordában tartani, ennek köszönhetően alapos pusztítást végez, mielőtt meghalna. Kicsit meglepő például, hogy Jane-t már az első percekben kinyírják, így rá aligha számíthatunk a továbbiakban. Ezt leszámítva túl sok meglepetés nem történet az első részben, aki ismeri a történetet, jól tudja, mire számíthat, de nagy valószínűséggel az új nézők is megértik a történetet. A lényeg eddig az lenne, hogy Xavier, a Cerebro segítéségevel egy új mutáns egyedet mért be Japánban, a többiek feladata pedig felkutatni az eltűnt lányt. Az akció érdekében Xavier összte is csődíti az ideiglenesen szétszóródott mutánsokat, ám Scott, alias Küklopsz elég nehezen viseli Jane halálát. Miután kis nehézségek árán meggyőzték a fiút, hogy az élet megy tovább, így a kis csapat elindul a japán lányhoz, ám úgy tűnik, valaki már rátette a kezét az új egyedre.

Az X-Men univerzumban minden mutáns egyed különleges képességekkel bír, a Xavier Akadémia tagjai pedig erejüket az emberek megsegítésére szeretnék használni. Az emberek viszont korcsoknak tekintik őket, így az együttélés koránt sem békés, mely problémát fokozza az anti-mutáns csoportok tevékenysége.

Összességében érdekes volt az első rész, bár aki kicsit is ismeri az X-Men univerzumot, túl sok újdonságot nem látott benne. Egyelőre kérdéses, hogy milyen nyomon halad majd a Madhouse, mennyit változtatnak az eredeti történeten és a 12 rész is nagyon kevésnek tűnik. Szinte biztosra veszem, hogy a fő cselekmény Japánban fog játszódni, amire a második rész előzetese is utal.

A karakterdizájn szerintem eléggé amerikanizált, de ennek ellenére is tetszett, mindenképpen továbbnézem. A Wolverine és az Odaát egyáltalán nem fogott meg az első részek után, de erre kíváncsi vagyok.

Segítsünk a japán földrengés áldozatain!

2011-04-02T10:27:00.000+02:00

Bizonyára már mindenki értesült róla, hogy 2011. március 11-én hatalmas erejű, a Richter-skála szerint 9-es erősségű földrengés rázta meg a szigetországot. Ez volt Japán történelmének legnagyobb, legpusztítóbb erejű földrengése, a halottak száma majdnem eléri a 12. 000-et, az eltűnt személyek száma még mindig 16.000 főre tehető, az anyagi károk szinte felbecsülhetetlenek. Az előrejelzések szerint a helyreállítási munkák, még olyan fejlett államnak, mint Japán is, évekig fognak tartani. Így ezúton szeretnék mindenkit megkérni, hogy aki teheti, támogassa az alábbi mozgalmat, lehetőségeihez képest segítse Japán lakóit.

A lista elkészítéséért köszönet Szimunnak, az ő blogjából származik az alábbi bejegyzés, melyben olvasható, hogy mely segélyszervezetek rendeznek gyűjtést a katasztrófát szenvedett szigetország lakóinak.

Úgy gondoltam összeszedek néhány adományozó lehetőséget, és közzé teszem, hátha részt tudtok venni valamelyiken. Jó volna, ha minél többet tudnánk adományozni a japánoknak, hiszen ők is segítettek még anno a vörösiszap katasztrófa áldozatainak adományokkal. Valamint tavaly ünnepeltük a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok kezdetének 140., és a kapcsolat újrafelvételének 50. évét, aminek keretén belül az Erzsébet-híd kivilágításának felét a japán kormány fizette.

Magyar Ökomenikus Segélyszervezet
A 1749-es adományvonalra, ha sms-ben elkülditek a japán szót, ezzel 200Ft-tal támogatjátok egy iskola újjáépítését.
Illetve számlaszámra átutalással is van lehetőség adakozni, a megjegyzésbe oda kell írni: Japán földrengés és cunami 2011.
A számlaszám: OTP 11705008-20464565

A Magyar Vöröskereszt a pénzadományokat az alábbi számlaszámára várja:
Belföldi átutalás esetén:
K&H Bank 10405004-00026548-00000009
Nemzetközi átutalás (Magyarországon kívülről érkező adomány) esetén:
IBAN: HU32 1040 5004 0002 6548 0000 0009
SWIFT kód: OKHBHUHB
"A közlemény rovatban mindenképpen kérjük feltüntetni:"JAPÁN"”

Magyar Református Szeretetszolgálat
CIB BANK Zrt. H-1027 BUDAPEST, MEDVE U. 4-14.
Bankszámlaszám: 10702019-85008898-51100005
SWIFT kód: CIBHHUHB
Iban HUF: HU67 1070 2019 8500 8898 5110 0005
EUR HU04-1070-2019-8500-8898-5010-0002
Iban USD: HU04-1070-2019-8500-8898-5020-0009

ELTE Hallgatói Önkormányzat a Magyar Vöröskereszttel karöltve gyűjtést szervez
Időpont: Március 28-tól minden hétköznap 9 és 15 óra között
Hely: Trefort-kert (ELTE-BTK, Múzeum krt.)
távol-keletes hallgatók járják majd a Trefort-kertet

Adomány gyűjtő nap a Japán károsultaknak!
Időpont: 2011. április 7., 14:00 - április 9., 19:00
Hely: Babits Mihály Gimnázium, Budapest Tóth Aladár utca 16-18.
Belépő: 200Ft
Az adományokat és az összegyűlt pénzt a Vöröskereszt fogja eljuttatni Japánba!
Különböző programokkal várnak mint pl: zsibvásár, DDR, vetítések,origami,stb.
A zsibvásárra le lehet adni nem használt mangákat, és fancuccokat is, aminek a bevétele szintén a japánokhoz jut majd el.

Juventus Rádió segély koncert
Ez még kérdőjeles, mert még csak szervezés alatt van a rádióban. A Juventus Rádió szeretne egy jótékonysági segély koncertet szervezni, aminek a bevételét a japán károsultak kapnák meg. Gödöllő polgármestere jelentkezett a hely biztosítására. Az eddig megkérdezett együttesek közül a Zanzibár mondott igent. Már néhány napja nem hallgattam a Juvit, úgyhogy azóta lehettek még más fejlemények...

Nagyobb kereskedelmi láncok áruházaiban is lehet 200Ft-ot felajánlani.

Kezdődik a tavaszi szezon!

2011-04-01T12:23:00.001+02:00

Szerencsére véget ért az álmos, szürke tél, és ezzel együtt az évszak hangulatához igencsak passzoló, - szerintem - eléggé unalmasra sikerült téli animeszezon is. Tavasszal sok érdekes újdonság vár ránk, az ANN listájáról összeszedtem az áprilistól kezdődő sorozatokat és OVA-kat.

Sora no Otoshimono: Tokei-jikake no Angeloid (movie)	2011-06-25
Pet Life (OAV)	2011-06-24
Shocking Pink! (OAV)	2011-06-24
Towa no Quon (movie)	2011-06-18
Sengoku Basara - The Last Party - (movie)	2011-06-04
Tezuka Osamu no Buddha -Akai Sabaku yo! Utsukushiku- (movie)	2011-05-28
B-Chiku Beach: Nangoku Nyūjoku Satsueikai (OAV)	2011-05-27
JK to Inkō Kyōshi 4 (OAV)	2011-05-27
Menkui! (OAV)	2011-05-27
Katteni Kaizō (OAV)	2011-05-25
Asobi ni Ikuyo! (OAV)	2011-05-18
Hoshi o Ou Kodomo (movie)	2011-05-07
Onigamiden (movie)	2011-04-29
Oni Chichi Re-birth (OAV)	2011-04-28
Moshidora (TV)	2011-04-25
Birei Okami Mie (OAV)	2011-04-22
Cosplay Roshutsu Kenkyūkai (OAV)	2011-04-22
Ore wa Kanojo o Shinjiteru! (OAV)	2011-04-22
Ao no Exorcist (TV)	2011-04-17
Deadman Wonderland (TV)	2011-04-16
Eiga Crayon Shin-chan: Arashi o Yobu Ōgon no Spy Daisakusen (movie)	2011-04-16
Fairy Tail (OAV)	2011-04-15
Seitokai Yakuindomo (OAV)	2011-04-15
Ano Hi Mita Hana no Namae o Boku-tachi wa Mada Shiranai. (TV)	2011-04-14
Aria the Scarlet Ammo (TV)	2011-04-14
C (TV)	2011-04-14
Denpa Onna to Seishun Otoko (TV)	2011-04-14
Hato no Oyomesan (TV)	2011-04-12
Honto ni Atta! Reibai-Sensei (TV)	2011-04-12
Pū-Neko (TV)	2011-04-12
Rinshi!! Ekoda-chan (TV)	2011-04-12
Weekly Shimakō (TV)	2011-04-12
Hoshizora e Kakaru Hashi (TV)	2011-04-11
Seikon no Qwaser II (TV)	2011-04-11
(The) World God Only Knows II (TV)	2011-04-11
Yu-Gi-Oh! Zexal (TV)	2011-04-11
Astarotte's Toy (TV)	2011-04-10
Ring ni Kakero 1: Sekai Taikai-hen (TV)	2011-04-10
Detective Conan: Quarter of Silence (movie 15)	2011-04-09
Jewelpet Sunshine (TV)	2011-04-09
Pretty Rhythm Aurora Dream (TV)	2011-04-09
Abnormal Physiology Seminar (TV)	2011-04-08
Sekai Ichi Hatsukoi (TV)	2011-04-08
Sofuteni (TV)	2011-04-08
Yondemasuyo, Azazel-san (TV)	2011-04-08
A Channel (TV)	2011-04-07
Dororon Enma-kun Meeramera (TV)	2011-04-07
Hyouge Mono (TV)	2011-04-07
Maria Holic Alive (TV)	2011-04-07
Norageki! (OAV)	2011-04-07
Sket Dance (TV)	2011-04-07
30-sai no Hoken Taiiku (TV)	2011-04-06
Happy Kappy (TV)	2011-04-06
Gyakkyō Burai Kaiji: Hakairoku-hen (TV)	2011-04-05
Battle Girls - Time Paradox (TV)	2011-04-04
Fireball Charming (TV)	2011-04-04
Fujilog (TV)	2011-04-04
Gintama' (TV)	2011-04-04
Tono to Issho: Gantai no Yabō (TV)	2011-04-04
Hanasaku Iroha (TV)	2011-04-03
Ore-tachi ni Tsubasa wa Nai (TV)	2011-04-03
Steins;Gate (TV)	2011-04-03
Suzy's Zoo Daisuki! Witzy (TV)	2011-04-03
Toriko (TV)	2011-04-03
Dog Days (TV)	2011-04-02
Duel Masters Victory (TV)	2011-04-02
My Ordinary Life (TV)	2011-04-02
Tiger & Bunny (TV)	2011-04-02
Tottoko Hamtarō Dechu (TV)	2011-04-02

X-Men (TV) 2011-04-01

Tavaszi Holdfénycon

2011-03-28T07:55:00.000+02:00

A Debreceni Anime Egyesület és a Kapu Távoli Világokra Egyesület idén a HoldfényTeam-mel közösen szervezi meg a "Tavaszi Oszake és HoldfényCon Debrecenben" elnevezésű rendezvényét.

A Debreceni Anime Egyesület és a Kapu Távoli Világokra Egyesület idén a HoldfényTeam-mel közösen szervezi meg a "Tavaszi Oszake és HoldfényCon Debrecenben" elnevezésű rendezvényét.

Programok: Cosplay, AMV vetítések, szerepjáték, miniatűr és kártyaversenyek, DDR táncpad, rajzverseny, harcművészeti bemutatók, előadások, karaoke, szabad konzolozási lehetőség, tombola, árusok, after party, ....további részletek hamarosan....

A programokról részletesebben a rendezvény saját honlapján tájékozódhattok: http:\\oszake.hu

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Időpont:
2011. április 2. (szombat)

Helyszín:
Debrecen, Medgyessy Ferenc Gimnázium
("Tócóskert", Holló László sétány 6.)

Jegyár helyszínen: 1.000 Ft (az összeg teljes egészében levásárolható a Holdfenyteam standjánál)

Nana Kitade koncert

2011-03-26T16:20:00.000+01:00

Április 21-én lép fel Budapesten Nana Kitade, aki többek közt a FullMetal Alchemist és a D.Gray-Man betétdalait is énekelte.

Nana Kitade koncert
2011 április 21, csütörtök
A38 Hajó (Petőfi híd, budai hídfő)(a38.hu / térkép)
Kapunyitás: 18:00 / Koncertkezdés: 19:00
Jegyár: 4900 Ft

A koncertre jegyek kaphatók:
A ticketportal.hu online hálózatában és országszerte megtalálható partnerirodáiban.
Az A38 Hajó jegypénztárában.
A SoundOfJapan.hu rendezvényein (Nippon Shoxx #25, áprlis 1)
Email-es egyeztetés után személyesen a szervezőktől.

A koncertről és az énekesnőről minden információ megtalálható az alábbi linken:
http://www.soundofjapan.hu/nanakitade_info.html

Forrás: AoiAnime

Odaát anime (Supernatural)

2011-03-15T09:28:00.000+01:00

Ellentmondásos a kapcsolatom az amerikai sorozatokkal, mivel engem nem nagyon fog meg a legfelkapottabbak körüli hisztéria sem. Szerintem ha valamire ráállnak az amerikaiak, arról az utolsó bőrt is lenyúzzák (lásd az utóbbi évek töménytelen krimisorozatát, amelyek már régen átlépték a több, mint elegendő mennyiséget - ha egy új amerikai sorozatba kezd egy csatorna, az tuti, hogy a Helyszínelők sémájára épülő nyomozgatós valami lesz.). Fölöslegesnek tartom rengetegszer ugyanazt a témát elkészíteni, csak éppen egy kicsit másképp. Ezt azért írom, mert a jelenlegi bejegyzésnek is egy amerikai sorozatra épülő adaptáció a témája.

Régóta köztudott, hogy a Madhouse stúdió és Marvel megegyezése alapján több kultikus amerikai szuperhősképregény adaptációjával fognak előállni a japánok. A Vasember, vagy a Wolverine már készülőben, idén befut az X-Men anime, jelenleg pedig az Odaát címre hallgató amerikai sorozat átdolgozása zajlik. Az animék és a Marvel képregények is nagy népszerűségnek örvendenek saját rajongóik körében, így a két szubkultúra találkozása érdekes anyagot szülhet(ne). A baj csak az, hogy az amerikai filmstúdiók az utóbbi években a szuperhősös történetek sokadik átdolgozását próbálták a szerencsétlen nézőközönség torkán letuszkolni, leggyakrabban a szemfényfesztő technikai csili-vili (tipikus Vasember 2 film-effektus, ami a szemfényvesztő pozőrködés felszíne alatt kong az ürességtől), semmint az igazán jó történetvezetés, vagy jellemek hangsúlyozásával. Hiába népszerűek ezek a történetek, a filmstúdiók érdekhajhászása és ízlésrombolása miatt nem éppen az eredeti formájukban jelennek meg a képernyőn. Ráadásul az eszeveszett hype miatt olyan hamar elveszítik az érdekességüket, mint amilyen gyorsan a köztudatba robbantak. Hamar unalmassá válnak.

Bármennyire nem hatott meg az átdolgozás bejelentése, azért csak belkukkantottam az Odaát animébe. Írtam, hogy az egykaptafa sémákra épülő amerikai sorozatokat nem kedvelem. Az Odaátot sem láttam, csak előzetesen hallottam róla ezt-azt, az alapján nem gondoltam, hogy nekem való lenne. Szóval az anime leső két részének megtekintése után most már biztosan tudom: nem én vagyok a cucc célközönsége.

A Madhouse jó stúdió, ezért is sajnálom hogy ők vesztegetik az idejüket újabb, felesleges rókabőr lenyúzúsára. Mert az első részek alapján a Supernatural is bőven ebbe a kategóriába tartozik. Személy szerint én semmi olyan érdekes dolgot nem láttam az első két részben, ami miatt úgy érzem, hogy ezt tovább kellene néznem. Az egészről lerí, hogy nagyon egyszerű, tipikus amerikai nézőközönségnek készült cucc átiratáról van szó. Nem tudom, mennyi változás van az élőszereplős sorozathoz képest, de azt kétlem hogy a japánok szőröstől-bőröstől átírták volna az alaptörténetet, így valószínűleg a fő csapásvonal átkerült az animébe is.

Az első két sztori epizodikus volt, lényegesebb csavarok nélkül, elég egyszerű cselekményvezetéssel. Ráadásul már misztikus sorozatokkal is tele a padlás, nemrég végeztem a Yakumoval, azután elég nehéz még egy hasonló sorozat elé leülni.

A történet szokásos zsánerfigurákra épül: két testvér, akik szellemekre vadásznak, múltjukban ott bujkál egy családi tragédia, meg a fater, aki nagy ívben tesz rájuk.Valószínűleg később több dolog is kiderül róluk, de azt már nem várom meg.

Az animáció megfelelő, de egy Death Note, vagy Aoi Bungaku után mégis helyenként gyengének érzi az ember. Főleg a rövid hajú srác halképe hat néha roppant merevnek.

Szóval én kösz, de kihagyom, láttam már elég hasonlót.

Arakawa Under the Bridge

2011-03-10T17:06:00.000+01:00

Előzetesen már viszonylag sokat hallottam erről a sorozatról, de először, a promókép alapján valami idétlen gyerekmesének hittem a sok jelmezes idióta miatt, így inkább kihagytam. :) Sok rosszat nem hallottam róla, volt, aki nagyon dícsérte, de volt, akinek simán csak nem jött be. Én valahol középen helyezkedem el: megnéztem, tapasztalatnak jó volt, de kedvenc nem lett az Arakawából.

Magát a témát tudtam értékelni, ugyanis eddig még nem sok anime szól különc, híd alatt élő hajléktalanokról, ugyanis ők lesznek itt a főszereplők. Az egész úgy indult, hogy Ichinomiya Kou, az egyik nagy japán vállalat tehetséges örököse (még csak 21 éves, de itt legalább nem 14-16 évesek játsszák a főszerepet), szóval Kou nadrágját néhány vásott kölyök ellopja, és felakasztja az Arakawa folyó egyik hídjára. Emberünk nem tehet más, mint szépen felmászik érte. A bibi akkor kezdődik, amikor az alsónadrágja beleakad egy kiálló vasdarabba (és itt az ecchi műfaját is új dimenzióba helyezik a készítők). Így Kou kénytelen addig ügyeskedni, míg a gatyáját sikerül elérni közszemérem sértése nélkül., bár a hátsófeléből sikerül valamennyit megmutatni. Az egész incidenst végignézi a folyóparton halászó leányzó, kicsit heccelve a srácot. A lány szívesen segítene, ám Kou visszautasítja, ugyanis egyik fura alapelve szerint senkinek sem akar adósa lenni, magyarán nem fogad el segítséget senkitől. (A nem éppen komplett apuci már kiskorától beleveri ezt a fura szabályt, hiszen szerinte ez a sikeres élet egyik legfontosabb szabálya.)

Ám mégis úgy alakul, hogy mikor már elérte Kou a nadrágját, véletlenül beleesik a folyóba. Mármint ő maga. Hirtelen nem is tér magához, így a lány utána ugrik, és kivonszolja a partra. Kou az észhez térése után legelőször is pánikba esik, ugyanis a lány megmentette az életét, így jó darabig valószínűleg adósa lesz. Gyorsan le szeretné rendezni tartozását, ám a lánynak semmire sincs szüksége, így Kou kénytelen vele tölteni huzamosabb időt.

A lány Nino-sannak mondja magát, és megrögzötten állítja, hogy a Vénusz bolygóról származik. Szóval Nino-san és Kou most már jegyben járnak, furcsa családot alkotva. Ezzel megkezdődik a fura közösségbe való beilleszkedés, hiszen van itt mindenki: különböző jelmezes idióták, viselkedészavaros kislány, no meg egy apácajelmezben pózoló volt katona, hogy csak néhányat említsek közülük.

Minden epizód 4-5, néhány perces egységből áll, amit külön címekkel láttak el a készítők. Maga a történet kissé vontatott és unalmas, ha nem megfelelő hangulatban nézi az ember, de minden részben van néhány érdekes momentum és mindössze csak 13 részes az első sorozat. Sokszor fárasztónak éreztem, és a humora is kezd kissé leülni az első részek után, szóval eléggé kikapcsolt aggyal kell nézni, de egyszer be lehet vállalni. Mindenesetre én a második sorozat megnézése előtt várok még egy kicsit, egyelőre elég volt ennyi. :)